Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 21. szám - Az ipari alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének védelme

Munkásügyi Szemle hez hozzájárul még az állandó járadékosok járadékainak biztosítástechnikai úton megállapított tőkefedezete is. Ezzel szemben ebben az üzletágban tartaléko­lás nincs. A vízolt elvek szem előtt tartásával az első három számadási évben a két üzletágban megállapított költségek a következők: Felosztó-kirovó Tőkefedezeti Számadási év üzletág üzletág koronákban 1907/8 1,133.660-37 179.703'H 1909 4,089.419-36 837.298 95 1910 5,062.876-22 1,493.01295 Ezen költségek felosztásának megejtése végett meg kell állapítani az egy­ségdíjtételt, vagyis azt, hogy a költségekből mennyi esik 1 korona munkabérre és a veszélyesség egységére. Az Országos Pénztár igazgatósága október havi ülésén immár másodszor foglalkozott az egységdíjtétel megállapításának kérdésével. Az első alkalommal beterjesztett egységdíjtételt az azt megállapító üzembesorozó osztály helytelen szervezete, a munkálatok helytelen rendszere és az eredmény ki nem elégítő volta miatt az igazgatóság visszautasította. Már akkor hangsúlyoztuk lapunk hasábjain, hogy a német Berufsgenossenschaftok mintájára a balesetbiztosítással kapcsolatos munkálatokat szakszerűen csoportosítva kell ellátni. Ezen az alapon szervezte újra az igazgatóság az üzembesorozó osztályt, amely azóta az üzembe­sorozással és kirovással kapcsolatos összes munkálatokat felülvizsgálta, illetve újból elkészítette. Az osztály újjászervezése és a munkálatok sürgős befejezése Lukács ]ózsefnek az Országos Pénztár munkaadó alelnökének érdeme. Ezeknek az újabb munkálatoknak az eredményével foglalkozott a legutóbbi igazgatósági ülés, amely az egység-díjtételeket a következőkben állapította meg: Felosztó-kirovó Tőkefedezeti Számadási év üzletág üzletág 1907/8 0000053,113.096— 0-000052.048-07-. 1909 0-000268,534.940— 0,000277.952"65— 1910 0*000318,094.920— 0"000437.793'24— Az egységdíjtételből bárki kiszámíthatja az üzemét terhelő balesetbiztosí­tási járulékot, ha az egységdíjtételí megszorozza az üzeme számára megállapított és az üzembesorozási határozattal közölt veszélyességi arányszámmal és az üzemben kifizetett munkabérekkel. Példaképen megadjuk itt a balesetbiztosítási járulékokat, a középveszélyes­ségi arányszámokat tekintetbe véve 1.000 koronára kiszámítva: Veszélyességi 1000 koronára eső járulék a felosztó kirovó üzletágban tály arány­1907­3-ban 1909-ben 1910-ben 1907— 3-ban 1909-ben 1910-ben tály szám Kor. fill. Kor. fill. Kor. fill. Kor. fill. Kor. fill. Kor. fill. A 3 0 16 0 81 0 95 0 16 0 83 1 31 B 6 0 32 1 61 1 91 0 31 1 67 2 63 C 9 0 48 2 42 2 86 0 47 2 50 3 94 D 12 0 64 3 22 3 82 0 62 3 34 5 25 E 16 0 85 4 30 5 09 0 83 4 45 7 00 F 20 1 06 5 37 6 36 1 04 5 56 8 76 G 25 1 33 6 71 7 95 1 30 6 95 10 94 H 31 1 65 8 32 9 86 1 61 8 62 13 57 I 39 2 07 10 47 12 41 2 03 10 84 17 07 K 48 2 55 12 89 15 27 2 50 13 34 21 01 L 58 3 08 15 58 18 45 3 02 16 12 25 39 M 70 3 72 18 80 22 27 3 64 19 46 30 65 N 84 4 46 22 56 26 72 4 37 23 35 36 77 O 100 5 31 26 85 31 81 5 20 27 80 43 78 a tőkefedezeti üzletágban A viszonosság kérdése. A munkásbiztosítási törvény végrehajtásának hézagát jelenti a viszonosság egyezményes megállapításának mai napig mutat­kozó késedelme. Eddig csak Olaszországgal megkötött balesetbiztosítási egyez-

Next

/
Thumbnails
Contents