Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 21. szám - Az ipari alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének védelme

Munkásügyi Szemle 673 ményünk azonban most már remélhetőleg nem hosszú idő múlva folytatásra fog találni az Ausztriával megkötendő munkásbiztosítási egyezményben, amely a törvényes munkásvédelem nemzetközi egyesületének legutolsó luganói kongresszusának határozatában elfogadott eszmét is valóra váltva, előreláthatólag nemcsak a baleseti, hanem a betegségi biztosítási viszonosságot is meg fogja állapítani. A körülmények alakulatában rejlő kilátások szerint ez lesz a legelső nemzetközi egyezmény, amely a betegségi biztosítás rendezését felöleli. Erélyes kezdeményezésre van még kilátás a magyar-szerb munkásbiztosítási és a magyar-francia balesetbiztosítási egyezmény megkötése irányában is, amelyek közül előbbi különösen az új szerb ipartörvény, illetőleg az abban foglalt munkásbiztosítási rendelkezések következtében vált aktuálissá. Annál sajnálatosabb, hogy a német viszonossági egyezmény megkötése az új német R. V. 0. előkészítésének munkálatainak következtében elodázódott. A törvény megalkotása után most már ideje volna, hogy az illetékes körök ezt a kérdést is mielőbb dűlőre juttassák. Nem ugyan a nemzetközi jog körébe, de mindenesetre a viszonossági rendezés keretébe tartoznék a budapesti és zágrábi országos munkásbiztosító pénztárak, illetőleg helyi szerveik közötti viszonosság rendezése is. Annak idején a budapesti országos munkásbiztosító pénztár készített ugyan tervezetet, ez a tervezet azonban mindeddig végleges alakot nem öltött és értesülésünk szerint a tervezet átdolgozása szükségesnek mutatkozik. Végül arról, hogy a boszniai befegsegélyző pénztárak és a magyar munkásbiztosítás szervei közölt a viszonosság rendezése tárgyában bármi is történt volna, eddig semmit sem hallottunk; pedig erre is gyakorlati szükség van. Községi alkalmazottak biztosítása. A kereskedelemügyi miniszter egy kihágási ügy kapcsán hozott határozata a községi alkalmazottak biztosításáról következőket tartalmazza: Az 1907. évi XIX. t.-c értelmében nem tekinthető vitásnak a községi alkalmazottak biztosításának kérdése. Az idézett törvénycikk 1. §-ának 14. pontjánál fogva ugyanis a biztosítási kötelezettség azokra is kiterjed, akik községi hivatalokban akár állandóan, akár ideiglenesen kisegítőképen vagy átmenetileg oly fizetéssel vagy bérrel vannak alkalmazva, mely évenként kétezernégyszáz koronánál, illetve naponként 8 koronánál nem több, kivéve, ha az érvényben álló szolgálati rendtartás szerint betegség esetén illetményeik részükre a betegség kezdetétől számítva legalább húsz héten át kijárnak. (10. §.) . . . Megjegyzem még, hogy a vármegye alispánjának 1907. évi november hó 2-án 39.756. sz. alatt kelt s az idézett törvényt magyarázó az a rendelkezése, melynek értelmében >a biztosítási kötelezettség csak az esetben vonatkozik állami, törvényhatósági és községi alkalmazottakra, amennyiben az állam, törvényhatóság vagy község ipari vagy kereskedelmi vállalatot tart fönn, hol e minőségben alkalmaz egyeseket* — helyét meg nem állja s amennyiben a község tiszti, segédés kezelőszemélyzetében, de bárminemű más községi alkalmazásban is volnának olyanok, kiknek illetményei az érvényben levő szolgálati rendtartás szerint betegség esetére a betegség kezdetétől számítva legalább húsz héten át nem járnak ki, az illetők a törvény értelmében biztosítási kötelezettség alá esnek. Üzemszünetelés bejelentése. A kereskedelemügyi miniszter 1911. évi szeptember hó 23-án kelt 67.219/VI. D. számú határozatával kimondotta, hogy az 1907. évi XIX. t.-c. értelmében nem csak a tulajdonos személyében történő vagy az üzembesorozására kiható üzemi berendezések változását tartozik a munkaadó bejelenteni, hanem az üzem szünetelését is. A törvény ugyanis az üzemben történt összes változások kötelező bejelentését irja elő. Ezek közé tartozik az üzem szünetelése is. Osztrák orvosok mozgalma. A bécsi pénztári szövetség által alkalmazott kerületi rendelő orvosok fizetésüknek 30%-kai való emelését kérik a szövetségtől azzal az indokolással, hogy az utóbbi időben csak csekély mérvű fizetésemelésben részesültek. Ezzel szemben az »Arbeiterschutz« egy cikkben kimutatja, hogy 1905-ben a szövetség orvosi díjazásokra 438.000 K-át fizetett ki, 1910-ben azonban 811.000 K-át. Az emelkedés 85%. Csupán a kerületi orvosok díjazására 1906-ban 247.000 K, 1910-ben pedig 443.000 K fordíttatott. Az emelkedés 79°/o. 1906-ban 116 kerületi orvos volt alkalmazva Bécsben, 1910-ben 130. Fizetéseik a következőképp emelkedtek: 1906-ban 247.000, 1907-ben 294.000, 1908-ban