Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 2. szám - A nemi betegségek elterjedése

Munkásügyi Szemle 53 Ezek a javaslat lényeges elvi rendelkezései. Nem tagadhatni, hogy elolvasásuk után gondolkodóba esik az ember. Ez volna tehát az a Kolombus tojás?! Aligha! Ha igaz az, hogy az alkalmazottak követelései jogosak lehetnek, akkor igaz az is, hogy azok érvényesítése helyes. De még mindig nyitva marad az a kérdés, hogy miképpen lehet valamely követelés jogosságát megállapítani. Tehát alig helyes az az út, amelyeta francia javaslat megjelöl, mert ez a legjobb esetben a véletlenre bizza a kérdés leglényegesebb részének eldöntését. T. i. attól függ végeredményében a kérdés eldöntése, hogy a 3—3 érdekelt bíróval működő 7-ik biró mely oldalhoz csatlakozik. Már pedig ez helytelen, mert a rossznál még mindig jobb a legegyenlőtlenebb küzdelem. Az az ok, amely miatt ettó'l félnek, nem a két fél viszonyában keresendő, hanem a sztrájknak kifelé való hatásában. Az a kérdés, szabad-e e miatt az alkalmazottakat e jogtól megfosztani ? S ha szabad, miért csak ezeket, s miért nem másokat is. Hol van akkor a határ? S nem jelenti-e ez azt, hogy minden sztrájk büntetendő? De igen! Csak az a kérdés, hogy mikor mondja ki a törvény. Egy sztrájk büntetése, minden sztrájk büntetése. A sztrájk büntetése, az elvállalt kötelezettség nem teljesítésének büntetése, a nem fizető adós büntetése. Ez a visszafelé vezető út, ez a szegénység büntetése, megbélyegzése. Nem! Mondja a francia javaslat, mert a sztrájk helyett a választott birósági eljárást adom. Igaz, de hol a biztosíték, hogy a választott bíróság megérti az alkalmazott nyomorúságát, hogy részrehajlatlan. De akkor is a munkáltatóra a birósági eljárás nem nehezedik azzal a súlylyal, mint a sztrájk. A sztrájk az éhség nyomása a vállalkozóra. A békebiróság az éhségnek reménnyel laktatása. Elveszem a sztrájk jogát s adom a bíróságot, mondja ez a törvényjavaslat. S abban van az egésznek hibája. Elvenni a jogot, egy jogot, bármely jogot a tömegtől nem lehet. Meg lehet akadályozni, hogy a tömeg kisebb s nagyobb zavarokat idézzen elő karbafont kezével, de meglehet-e majd akadályozni abban, hogy ökölbe szorított kezével idézzen elő még nagyobbakat ? Mi nagyobb érdeke a társadalomnak, a kisebb zavarokkal való átalakulás, vagy a nagy vajúdásokkal való átalakulás. Mert habár nem fakad is győzelem a sztrájk nyomában, de harcképtelenség, mely az új harc akadálya, igen. A békebiróság határozata nyomában azonban elégedetlenség fakad s harckészség támad. A vasutassztrájkjavaslat, mint a többi rokona, magán viseli a sietés bélyegét. Meg kell nyugtatni a közvéleményt! Ez a jelszó vezeti mindezeket a törvényeket és javaslatokat. Rá kell ijeszteni ezenfelül a vasutasokra. Pedig az a közvélemény, amelyet ezek a javaslatok megnyugtatnak, úgy is megnyugszik, s a vasutasok most úgy is meg vannak ijedve. Ha pedig majd elmúlik az ijedtség, ha az elkeseredés visszatér, akkor a büntetés nem ijeszt s nem tart vissza. .. SZEMLE. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. X A nemi betegségek elterjedése. A szociális egészségügynek egyik legfontosabb része a nemi betegségek leküzdése, illetőleg azok megelőzése. Bár az orvostudomány épen a nemi betegségek gyógyítása körül az utolsó években óriási lépésekkel haladt előre, még távolról sem tudott gátat vetni a nemi betegségek elterjedésének és talán egy megbetegedésre sem áll annyira a sokszor hangoztatott hygienikus alapelv: »a megelőzés fontosabb mint a gyógyítás.«