Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 2. szám - A nemi betegségek elterjedése

54 Munkásügyi Szemle A nemi betegségek elterjedésére Németországban érdekes világítást vetett Blaschko egy a »Gese!lschaft für Soziale Medizin, Hygiene und Medizinalstatistik in Berlin« ülésén tartott előadásában. Előadásában először is röviden reflektált a nemi betegségek elterjedésére Dániában és Norvégiában. Azt találta ugyanis — és ez oly jelenség, mely nemcsak a két országra áll —, hogy a nemi betegségek elterjedésében óriási különbségek észlelhetők a városi és a falusi lakosság között. Dániában ugyanis az 1884—1895-ig terjedő időszakban 100.000 lakos közül a falvakban 38, vidéki városokban 300, Kopenhágában pedig 2.019 egyén betegedett meg évente nemi betegségben. A nemi betegségek elterjedése tehát Kopenhágában évente 53-szor akkorra, mint a falvakban és 7-szer akkora, mint a vidéki városokban. De magukban a városokban is, így például Kopenhágában, időnkint egészen jelentékeny hullámzásokat észlelhetni. Ezt a tényt Ehlers Kopenhágára nézve ismételten megállapította. Ugyanezt konstatálták már ezt megelőzőleg Berlinben is. A nemi megbetegedéseknek a két nem közötti eloszlása szintén igen nagy különbségeket mutat. A dán főváros nemibeteg asszonyai úgy viszonylanak a nemibeteg férfiakhoz, mint 1:4-hez, (pontosan 1 :3'6) vagyis férfiak között a betegség négyszer olyan gyakori, mint asszonyok között; vidéken ez az arány még sokkal rosszabb, vagyis 1:6'5. A megbetegedéseknek életkor szerinti eloszlására szintén vannak adatok, melyekből kitünőleg férfiaknál a legtöbb megbetegedés a 20. és 30. életév közé esik. Ez a könnyen érthető jelenség mindenütt megvan. Blaschkonak saját berlini poliklinikai adatai szerint a kankós megbetegedések 70%-a, a syphilises megbetegedések 60 65%-a a harmadik évtizedbe esik. Ugyanezt mutatják a párisi és brüsszeli adatok, amelyek szerint a nőknél a megbetegedések a 20. életév betöltése előtt, már 18 éves korban érik el a maximumot, mig a férfiaknál ez az időpont a 22. évre esik. A megbetegedés 66—70 százaléka itt is a 20—30. évekre jut. Az 1886—1895. évek adatai szerint Kopenhágában ezen idő alatt a nemi betegségek óriási mértékben, még pedig 52 percenttel csökkentek. Ezekből az adatokból az is kitűnik, hogy 20—30 éves férfiak betegségi viszonyai lényegesen változtak, amennyiben az erre a korra eső megbetegedések 26'8 százalékkal csökkentek, ennél fogva a legutolsó évben ezen időszakra az összes megbetegedéseknek már csak 35'4 perczentje esik. Németországban és a legtöbb más országban a hadseregben gyűjtött adatokon kivül hiányzik minden adat, ez okból azután mindazok a következtetések, amelyeket eme országokban a nemi betegségek elterjedésére vontak, kizárólag ezeken az adatokon nyugodtak. Ez azonban nem felel meg a valódi tényállásnak. A katonák mindenütt teljesen egyformán, egészen különleges életviszonyok között élő egyének, éppen ezért az ezeken tett megfigyelésekből csak a legnagyobb körültekintéssel vonhatunk következtetéseket a nemi betegségeknek a népesség többi részben való elterjedésére. Úgy a hadsereg egészében, mint az egyes garnizonokban a megbetegedések sokkal gyérebbek a katonák között, mint a felnőtt népesség többi részében, azaz a megbetegedések száma a hadseregben sokkal kisebb, mint a megfelelő korban lévő városi polgárságnál. Mindazonáltal ez a szám jóval nagyobb, mint a vidéki lakosságnál, ami a viszonyok tekintetbevételével igen könnyen megmagyarázható. A katonaság a népességnek egy a faluból a városba átplántált rétege, amelynek viszonyait azonban a szigorú fegyelem, a folytonos orvosi ellenőrzés és a nemi betegségek veszélyeiről való felvilágosítás, a városi lakosság többi részeinek viszonyainál kedvezőbbé teszik. Azt is tekintetbe kell vennünk, hogy a csekély zsoldjára utalt katonának nem áll módjában nemi szükségletét prostituáltakon kielégíteni, és az ennek folytán kialakuló hosszabb tartamú szerelmi viszonyok is nagyban hozzájárulnak a megbetegedések számának csökkenéséhez. A népesség többi része közötti megbetegedések gyakoriságáról Blaschkó