Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 19. szám - Munkásvédelem a nyomdákban és betüöntődékben

616 Alunkásügyi Szemle alapján a németbirodalmi biztosítási hivatal küldötteinek a drezdai munkásbiztosítási konferencián elhangzott kijelentései szerint már most Németország is balesetként kártalanítja az ipari mérgezés eseteit. A magyar Országos Pénztár szociális és humánus érzésű igazgatósága is hozott ily irányú határozatot. Csak ahol az ily kártalanítás megvan, ahol az ólommérgezésben szenvedő egyén részleges kártalanítást kaphat egyenértékül, hogy más iparághoz fogjon és addig kapja azt, míg az átmeneti idő az új foglalkozásban eltartott, van igazi hatása az ily hatósági rendeletnek. Bizonyos, hogy nálunk, ahol a munkásbiztosítás szerveiben megvan a szándék, hogy az ily szerencsétlen áldozata a kenyérkereső munkájának, kártalaníttassék a betegsegélyezés szűk keretén túl is, hogy a munkásnak munkaerejének visszaszerzésére meg is adassék a mód, — sokszorosan volna szükség az osztrákhoz hasonló rendelet kiadására. Különösen nagy szociális jelentősége volna a munkából való kitiltás lehetőségének. Ily rendelet kisürgetése most fontos feladata a magyar munkásbiztosítás szerveinek. Mert a betegség és a vele járó munkaveszteség és szenvedés megelőzése első és mindennél fontosabb kötelessége a munkásbiztosításnak is. H. Az európai iparfelügyeletről számol be terjedelmes jelentésben a munkaügyi hivatal Baselben. A jelentés adatai Németországra nézve nagyon kedvezőek. Kitűnik a jelentésből Németország nagy haladottsága e téren. Németországban egymagában annyi iparfelügyelő van, mint Magyarországon, Ausztriában (543), Franciaországban, Belgiumban, Angolországban együttvéve (538). Elismerve a némeí kultúra nagy haladottságát e téren, mégis reá kell mutatnunk arra, hogy a német birodalom nagy tagoltsága sok kis államra, melynek mindegyike külön hivatalos szervezetet tart fenn, már maga is hozzájárult ahhoz, hogy az iparfelügyeletnek is nagyobb számú személyzet áll rendelkezésére, mint más államokban. Ami semmit sem von le a dolog érdeméből, abból, hogy a német munkásvédelem mintaszerű és egy állam munkásvédelme által sincs elérve vagy megközelítve. Az egyes gyárvizsgálat is komolyabb Németországban, mint egyebütt, mert míg Angolország 200 iparfelügyelője 1909-ben 424.737 vizsgálatot végzett, addig Németország 547 iparfelügyelője csak 237.974 vizsgálatot látott el. A kezdetleges magyar iparfelügyeleí, tekintve iparunk kezdetlegességét is, megállja az összehasonlítást némely nyugati európai állam iparfelügyeletével. Nők éjjeli munkájának korlátozása. 1911. augusztus 10-ikéről kelt törvényben most Belgium is megfelelt a nemzetközi egyezmény követelményeinek. A törvény minden üzemre kiterjed, mely rendszerint 10-nél több munkást foglalkoztat és nem tesz különbséget a különféle korú nők között. Előírja, hogy legalább 11 órai megszakítás nélküli pihenő ideje kell hogy legyen minden gyárban dolgozó nőnek, az este 9-től reggeli 5 óráig terjedő időben munkát a nő nem végezhet. A közigazgatási hatóság elemi csapások által okozott kivételes üzemzavarok esetén kivételeket engedélyezhet. Idényhez kötött vagy könnyen romlandó anyagokkal dolgozó iparágakra nézve iparhatósági rendelet engedélyezhet kivételeket. Az idényhez kötött üzemekben az év 60 napján át a minimális pihenőidő 10 órára szállítható le. Ilyen kivétel engedélyezése előtt a legfelső munkatanács, a közegészségügyi hatóság, az ipar és a munkásság helyi szervezetei meghallgatandók. A 21 évnél idősebb munkásnők számára kivételt annyiban enged csak meg a törvény, hogy ez rájuk nézve 1915-ig nem lép teljesen érvénybe. Addig ugyanis megengedheti a 10 órás pihenő minimumot. A törvény 1912. január 1-én lép életbe, de az említetten kívül még számos átmeneti intézkedés van a törvényben, mert a gyapjufésülőkben és szövődékben alkalmazott munkásnőkre még csak 1920-ban lép életbe a törvény, ami úgyszólván nem is kitolását, hanem ezekre nézve teljes felfüggesztését jelenti a törvénynek. A kivándorlók védelme címén készül törvényjavaslat Ausztriában. Az osztrák kereskedelemügyi minisztérium összegyűjtötte a különböző államoknak a kivándorlásra és a bevándorlásra vonatkozó törvényeit, ezeket kiadta és ezeknek az adatoknak alapján készíti a maga kivándorlási törvényét. A kereskedelmi miniszternek az urakházában tett kijelentései szerint a kormány kivándorló-otthonokat akar létesíteni itthon, elő akarja segíteni a tengerentúli ily otthonok létesítését, de szi-