Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 19. szám - Az ipari alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének védelme

II. évfolyam. Budapest 1911. október 10. 19. szám MONKÁSÜGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MÜNKÁSBIZTOSITÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK : Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rózsa-utca 29. szám. Telefon: 93—99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.911. Az ipari alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének védelme. Irta: Dr. Jezsovics János. Az ipari alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének védelmére vonatkozólag az érvényben levő 1884. évi ipartörvény mindössze néhány rendelkezést tartalmaz, melyeket szószerint átvett az 1872. évi, korábbi ipartörvényből. Ezek az ilyképen 1872 óta érvényben lévő rendelkezések kétségkívül igen jelentékenyek s nem is tartalmuk szempontjából, mint inkább abból a szempontból esnek kifogás alá, hogy az ipari alkalmazottaknak csak egyik csoportját, a gyári munkásokat védik, az ipari alkalmazottak egyéb csoportjait nem részesítik oltalomban, így az ipartörvény 114. §-a, mely előírja, hogy »minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesíteni és fentartani, ami tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál«, a legtöbbre kötelező, általános rendelkezés, mely e részben felállítható; a munkaadó felelősségét a legmeszszebb menő módon állapítja meg, de csak a gyári munkásokkal szemben. Még szembeötlőbb e részben az ipartörvény 116. §-a, mely az egészségteleneknek és veszélyeseknek nyilvánított üzemekben alkalmazott tizenhat éven aluli munkásokat kívánja védelemben részesíteni, de csak annyiban, amennyiben azok gyárakban alkalmaztatnak. E szakasz szerint »a tizenhat évet még be nem töltött munkások vagy épen nem, vagy csak bizonyos feltételek mellett alkalmazhatók azon iparágakhoz tartozó gyárakban, melyek egészségteleneknek vagy veszélyeseknek nyilváníttattak és egyáltalában csak oly munkára alkalmazhatók, mely egészségüknek nem árt és testi fejlődésüket nem gátolja«. Az egészségtelen és veszélyes iparágak lajstromának s az előbb említett feltételeknek megállapítását a törvény a kereskedelemügyi miniszterre bízza. Az idézett törvényszakasz szerint lehet valamely iparág bármily egészségtelen vagy veszélyes, mihelyt nem gyárilag űzik, a munkaadó a 16 éven aluli munkások alkalmazása tekintetében is csak azoknak az általános korlátoknak van alávetve, melyek a teljesen veszélytelen iparág munkaadójára is érvényesek. Tehát még a tisztán az egészségtelen és veszélyes iparágakat érintő s itt is csupán a 16. évet még be nem töltött munkások részére speciális védelmet nyújtani kívánó rendelkezés terén is különbséget tesz a törvény a gyárak s az egyéb üzlettelepek munkásai között.