Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 18. szám - A mezőgazdasági cseléd helyzete

Munkásügyi Szemle 585 Túlalacsony bérmegállapodás a jó erkölcsökbe ütközik s ezért semmis. A >]ogtudományi Közlönyében olvassuk a berlini Gewerbegericht alábbi ítéletét: Felperes szabónő alperes számára női ruhát darabszámra készített. Megállapíttatott, hogy készruhák minimális munkabére l márka. Az a megállapodás, mely szerint felperes a munkáért 0 60 márkát fogad el, túlalacsony s ha hozzájárult volna is a felperes ehhez az árszabályon alul lévő munkabérhez, úgy ez csak attól való félelmében történhetett, hogy munkát nem fog kapni, valamint azért, mert nem ismerte fel a munkaszolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságát. Felperes tudatlansága és kényszerhelyzete a szerződést a jó erkölcsökbe ütközővé teszik. Azonfelül helyteleníteni kell azt az eljárást is, hogy felperesnek a munkaszerződés megkötésekor a megállapított ár szerint való munkának olyan munkát mutattak, amelynek a bére magasabb, mint amely bér mellett a felperes a munkát kapta. Németországi magántisztviselők mozgalma 1910-ben. Összesen 58 szövetségről számol be Németország statisztikai évkönyve. Ezekben benne foglaltatnak a kereskedelem, a műszaki tevékenység, az irodai munka, a mezőgazdaság terén működő magánhivatalnokok szövetségei és a különféle egyéb foglalkozású magánalkalmazottak szövetségei. 1909-ben a szövetségek száma 63, tehát öttel több volt mint 1910-ben. A szövetségek taglétszáma 1908-ban 712.568 volt. Tényleges szolgálaiban levő magánalkalmazott volt ezek közül 640.713, ezek közül nő 55.328. 1909-ben 734.744 volt a taglétszám, ezek közt 644.924 magánalkalmazott és 54.816 nő. 1910-ben már 785.471 volt a tagok száma, 681.704 magánhivatalnokkal és 60.378 női taggal. A szövetségek száma azért apadt, mert néhány szövetség, így például a betegpénztári tisztviselők négy szövetsége beleolvadt rokonszövetségekbe. A taglétszámszaporulat feltűnő, 1910-ben 50.677 tagot tett ki. Legerősebb volt a tagszaporulat a kereskedelmi alkalmazottak szövetségeiben (34.960 íagszaporulat), utánuk következnek a műszakiak szövetségei 9.580 főnyi tagszaporulaítal. A nőtagok száma az összesség 77°/o-át tette ki. A kereskedelmi alkalmazottak hamburgi szövetségének magának évi bevétele 1,070.778 márka volt. Évi kiadása 1,118.621 márka. A deficitet a gazdag szövetség elbírja. Az előbbi évből maradt pénztári állomány akkora volt, hogy még e deficites év végén is 307.898 márka maradt a pénztári állomány. A lefolyt évben a magánalkalmazottak biztosítása foglalkoztatta legjobban a szövetségeket. A birodalmi biztosítási törvény tárgyalása folyamán számos beadványban fordultak a birodalmi gyűléshez, hogy a magántisztviselők helyzetének javítását, a biztosítás kiterjesztését szélesebb körökre kérjék. Követeltek még azonfelül korábbi zárást, teljes vasárnapi munkaszünetet, nagyobb pihenő időt, évi szabadságot, kereskedelmi kamarákat, kereskedelmi felügyelők alkalmazását, a versenyklauzula kérdésének szabályozását, az egyesülési jog kiterjesztését, továbbképző iskolákat irodai alkalmazottak számára, az iparbiróságok hatáskörének kiterjesztését, a bér lefoglalhatóságának törvényes ujjászabályozását, munkakamarákat, az állami üzemekben alkalmazottak munkaviszonyának javítását, a vándoríelepek általi árúközvetítés betiltását, vagy korlátozását, a titkos kereskedelem üldözését. Körülbelül ezek a kérdések azok, melyek a magyar magánalkalmazottaink szövetségeit is foglalkoztatják azzal a különbséggel, hogy a magyar magánalkalmazottak helyzete sokkal kedvezőtlenebb, mint a németeké, szövetségeik is sokkal gyengébbek — nemcsak abszolút mértékkel mérve, mi természetes volna, hanem viszonylag is — aminek nem szabadna lennie. Munkabér törvényes szabályozása az otthoni munkánál. A francia munkaügyi minisztérium törvénytervezetet terjesztett a munkatanács állandó bizottsága elé, mely az otthoni munkások munkabérének törvényes szabályozását célozza. A tervezet szerint a selyemfonás, a szövőipar, továbbá a fehérneműkészítő, himző-, kalap-, cipő- és művirágkészítő-iparokra való hatáskörrel bérhivatalok szerveztetnének. A hivatalok hatásköre más foglalkozásokra is kiterjeszthető, ha az illető kerületbeli munkások és munkaadók többsége azt kívánja. A bérhivatal az illető iparra érvényes minimális béreket nyilvános ülésen — minden felebbezés kizárásával — állapítja meg. Az így megállapított bérek nyilvánosan — falragaszok utján — közzététetnek s ugyancsak köteles minden érdekelt munkaadó is a vonatkozó hirdetést azon helyiségeiben, ahol a munkát kiadják és átveszik, kifüggeszteni. A bérhivatalok által megállapított bérminimum kötelező, ellenkező megállapodás érvénytelen.