Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 18. szám - A mezőgazdasági cseléd helyzete

584 Munkásügyi Szemle A kárpitos munkások a munkaadókkal 1915-ig terjedő kollektív szerződést kötöttek, mely a régi kollektív szerződésnél kedvezőbb föltételeket biztosít a munkásoknak. A munkaidő naponta 8 óra 20 perc, tehát jelentős közeledés a 8 órai munkanaphoz. A bérminimum heti 18 korona, az első félév után 24 korona. 1911. szeptember 1-től kezdve minden munkás és munkásnő 10°/o-es béremelést kap. A darabszámos munka meg fog szűnni. A túlórák este 9-ig a hetibér minden koronája után 21/2 fillérrel, 9 óra után 4 fillérrel fizettetnek. Május 1. munkaszüneti nap, de a félnapi bér fizetendő. A naptárban vörössel jelzett ünnepnapokon 5 órai munkaidőért egy egész napi bér fizetendő. Munkáslakások Debrecenben. A »Gyáriparosok Orsz. Szövetségéinek debreceni fiókja Szántó Győző elnök kezdeményezésére elhatározta, hogy munkáslakások építésére részvénytársaságot alakít. Az eszmét különösen az teszi aktuálissá, hogy Debrecen környékén és bent a városban is tűrhetetlenek a lakásviszonyok. A város eddig semmit sem tett a lakásínség enyhítése érdekében. Nemrégiben például megtörtént, hogy a város a tulajdonát képező téglagyár környékén egy nagy telket kisajátított, ennek következtében a területen levő munkáslakásokat le kell bontani és a munkásokat ki kell lakolíatni. A város azonban elfelejtkezett arról, hogy a kényszer folytán kiköltözködő 60—80 munkáscsalád hajlék nélkül marad, mert a környékben semmi pénzért sem lehet lakást kapni. Szántó Győző ottani gyáros ügyszeretete létesítette a debreceni híres munkáskéneket s bizonyosra vehető, hogy a munkáslakások ügyét ismert erélyével és buzgalmával fogja felkarolni és sikerre vezetni. Az ipartestületek országos szövetségének munkássága. Thék Endre udvari tanácsos elnöklése alatt működő ipartestületek országos szövetsége most fejezte be ötödik évi működését. A szövetség által végzett részletmunka köréből a következőket emeljük ki. Állandóan figyelemmel kísérte a szövetség a munkásbiztosítás terén észlelt nehézségeket és azok orvoslása érdekében több eredményes lépést tett. A szövetkezetek, közműhelyek és emberbaráti intézmények létesítésénél mindannyiszor közreműködött, valahányszor az iránt segítségét igénybe vették. Kezdeményező lépéseket tett a tanonckérdés rendezése, a vásárügy szabályozása, az ipartestületi tanfolyamok alakítása és az ipartestületi könyvtárak adományozása érdekében. Állást foglalt a kisipari állami szubvenciónak, az ipartestületek, adóigazgatási ^ szolgálatainak s a polgári perrendtartás kisipari intézkedéseinek kérdésében. Állásfoglalásait az esetek legnagyobb részében kívánatos siker koronázta. Munkálkodásának egyik állandó programmpontja volt az ipartestületi adminisztráció javítása és az iparosok helyi szervezkedésének megerősítése ; állandóan arra törekedett, hogy az iparosság szavát a községügyek intézésében is számba vegyék. A vidéki ipartestületek megkeresésére a közérdekű ügyek egész sorozatában vállalta a közbenjárást, ezzel hathatóan támogatván az ipari érdekek érvényesülését az iparellenes áramlatokkal szemben. A szövetségnek a társintézményekkel és az iparkamarákkal való kapcsolata figyelemreméltó mértékben erősödött, súlya és erkölcsi tekintélye fent és lent egyaránt növekedőben van. Kollektív szerződés Jogának kodifikálása. A munkaviszonyt szabályzó törvény lépett életbe ez év elején Svájcban. Érdekes ebben a törvényben a kollektív szerződések kodifikálása. Aki magát kollektív szerződés útján lekötötte, egyéni szerződést csak úgy köthet, ha annak rendelkezései a kollektív szerződés tartalmának ellent nem mondanak. Az ilyen ellentétes, tehát semmis rendelkezések helyébe a kollektív szerződés megfelelő rendelkezései tekintendők érvényben levőknek. Ha nincs megegyezés a kollektív szerződés lejáratára vonatkozólag, akkor ez egy év lefolyása után 6 hónapra bármikor felmondható. A »Blaumonfag«, mint büntetendő cselekmény. Bajorországban még máig is büntetendő cselekmény a »Blaumontag«, bár csak papíron. A bajor királyság területén érvényben levő rendőri büntetőtörvénykönyv kimondja, hogy : »azon mesterlegények, iparossegédek, tanoncok és gyári munkások, akik az úgynevezett »Blaumontag«-ot megtartják, 45 márkáig terjedő pénzbirsággal, vagy 8 napig tartó fogsággal büntetendők. Az intézkedések hasonló büntetéseket szabnak ki a munkaadó, vagy annak helyettese jogos utasításával szemben tanúsított makacs engedetlenségre vagy ha a munkás indokolatlanul elkésik a munkából, vagy korábban abbanhagyja a munkát.* Amikor a polgári törvénykönyvet életbeléptették, a szociáldemokraták tiltakozása ellenére sem szüntették meg ezeket az intézkedéseket. Most azonban a bajor kormány maga akar véget vetni ezeknek a kivételes állapotoknak.