Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 18. szám - A mezőgazdasági cseléd helyzete

584 Munkásügyi Szemle A kárpitos munkások a munkaadókkal 1915-ig terjedő kollektív szerződést kötöttek, mely a régi kollektív szerződésnél kedvezőbb föltételeket biztosít a munkásoknak. A munkaidő naponta 8 óra 20 perc, tehát jelentős közeledés a 8 órai munkanaphoz. A bérminimum heti 18 korona, az első félév után 24 korona. 1911. szeptember 1-től kezdve minden munkás és munkásnő 10°/o-es béremelést kap. A darabszámos munka meg fog szűnni. A túlórák este 9-ig a hetibér minden koronája után 21/2 fillérrel, 9 óra után 4 fillérrel fizettetnek. Május 1. munka­szüneti nap, de a félnapi bér fizetendő. A naptárban vörössel jelzett ünnep­napokon 5 órai munkaidőért egy egész napi bér fizetendő. Munkáslakások Debrecenben. A »Gyáriparosok Orsz. Szövetségéinek debreceni fiókja Szántó Győző elnök kezdeményezésére elhatározta, hogy munkáslakások építésére részvénytársaságot alakít. Az eszmét különösen az teszi aktuálissá, hogy Debrecen környékén és bent a városban is tűrhetetlenek a lakásviszonyok. A város eddig semmit sem tett a lakásínség enyhítése érdekében. Nemrégiben például megtörtént, hogy a város a tulajdonát képező téglagyár környékén egy nagy telket kisajátított, ennek következtében a területen levő munkáslakásokat le kell bontani és a munkásokat ki kell lakolíatni. A város azonban elfelejtkezett arról, hogy a kényszer folytán kiköltözködő 60—80 munkás­család hajlék nélkül marad, mert a környékben semmi pénzért sem lehet lakást kapni. Szántó Győző ottani gyáros ügyszeretete létesítette a debreceni híres munkáskéneket s bizonyosra vehető, hogy a munkáslakások ügyét ismert erélyé­vel és buzgalmával fogja felkarolni és sikerre vezetni. Az ipartestületek országos szövetségének munkássága. Thék Endre udvari tanácsos elnöklése alatt működő ipartestületek országos szövetsége most fejezte be ötödik évi működését. A szövetség által végzett részletmunka köréből a következőket emeljük ki. Állandóan figyelemmel kísérte a szövetség a munkásbiztosítás terén észlelt nehézségeket és azok orvoslása érdekében több eredményes lépést tett. A szövetkezetek, közműhelyek és emberbaráti intézmények létesítésénél mindannyiszor közreműködött, valahányszor az iránt segítségét igénybe vették. Kezdeményező lépéseket tett a tanonckérdés rendezése, a vásárügy szabályozása, az ipartestületi tanfolyamok alakítása és az ipartestületi könyvtárak adományozása érdekében. Állást foglalt a kisipari állami szubvenciónak, az ipar­testületek, adóigazgatási ^ szolgálatainak s a polgári perrendtartás kisipari intéz­kedéseinek kérdésében. Állásfoglalásait az esetek legnagyobb részében kívánatos siker koronázta. Munkálkodásának egyik állandó programmpontja volt az ipar­testületi adminisztráció javítása és az iparosok helyi szervezkedésének megerő­sítése ; állandóan arra törekedett, hogy az iparosság szavát a községügyek inté­zésében is számba vegyék. A vidéki ipartestületek megkeresésére a közérdekű ügyek egész sorozatában vállalta a közbenjárást, ezzel hathatóan támogatván az ipari érdekek érvényesülését az iparellenes áramlatokkal szemben. A szövetség­nek a társintézményekkel és az iparkamarákkal való kapcsolata figyelemreméltó mértékben erősödött, súlya és erkölcsi tekintélye fent és lent egyaránt növeke­dőben van. Kollektív szerződés Jogának kodifikálása. A munkaviszonyt szabályzó törvény lépett életbe ez év elején Svájcban. Érdekes ebben a törvényben a kollektív szerződések kodifikálása. Aki magát kollektív szerződés útján lekötötte, egyéni szerződést csak úgy köthet, ha annak rendelkezései a kollektív szerződés tartalmának ellent nem mondanak. Az ilyen ellentétes, tehát semmis rendelkezések helyébe a kollektív szerződés megfelelő rendelkezései tekintendők érvényben levőknek. Ha nincs megegyezés a kollektív szerződés lejáratára vonatkozólag, akkor ez egy év lefolyása után 6 hónapra bármikor felmondható. A »Blaumonfag«, mint büntetendő cselekmény. Bajorországban még máig is büntetendő cselekmény a »Blaumontag«, bár csak papíron. A bajor királyság területén érvényben levő rendőri büntetőtörvénykönyv kimondja, hogy : »azon mesterlegények, iparossegédek, tanoncok és gyári munkások, akik az úgynevezett »Blaumontag«-ot megtartják, 45 márkáig terjedő pénzbirsággal, vagy 8 napig tartó fogsággal büntetendők. Az intézkedések hasonló büntetéseket szab­nak ki a munkaadó, vagy annak helyettese jogos utasításával szemben tanúsí­tott makacs engedetlenségre vagy ha a munkás indokolatlanul elkésik a munká­ból, vagy korábban abbanhagyja a munkát.* Amikor a polgári törvénykönyvet életbeléptették, a szociáldemokraták tilta­kozása ellenére sem szüntették meg ezeket az intézkedéseket. Most azonban a bajor kormány maga akar véget vetni ezeknek a kivételes állapotoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents