Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 18. szám - A gyermekek járadéka

576 Munkásügyi Szemle drezdai egészségügyi kiállítás alkalmából kiadott s Herczegh Ferenc min. osztály­tanácsos-biró által irt jelentését. Ugyanezt a jelentést német, francia és angol szövegben szétosztották a II. nemzetközi szociális biztosítási értekezlet résztvevői között is. Kerületi pénztárak alkalmazottai nem közhivatalnokok. Ezt mon­dotta ki a Curia 1911. április 28-án kelt 3.135/1911. III. Bt. számú ítéletében. Az ítélet szerint az 1907. XIX. t.-c. rendelkezései értelmében a munkásbeteg­segélyző és balesetbiztosító pénztárak önkormányzati alapon szervezett egyesü­letek által tartatnak fenn és csak kivételesen kezeltetnek az állam alkalmazottjai által; a Btk. 461. §-a szerint csak a közvetlenül az állam által kezelt pénztárak alkalmazottai tekinthetők közhivatalnokoknak. Elvi határozatok, A »Munkásbiztosítási Közlöny* f. évi szeptember 21-iki száma a következő elvi határozatokat közli : A jogosulatlanul igénybe vett betegségi segélyezés útján történt megkáro­sítás esetében az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár az 1907. évi XIX. t.-c. 29. §-a értelmében pótjárulékot vethet ki. Ha azonban a pót­járulék kivetésére akár azért, mert a biztosított nem tagja a pénztárnak, akár más okból nincsen mód, a kártalanítás a törvény rendes útján szorgalmazható. (Keresk. Miniszt. 1911. évi július hó 21. 49.077. sz.) Az 1907. évi XIX. t.-c. 20. §-a a munkaadóknak csak azt teszi kötelessé­gévé, hogy a bérjegyzékeket és munkásjegyzékeket az iparhatóságok, iparfel­ügyelők és pénztárak közegeinek előmutassák, az üzem és összes vonatkozó nyilvántartásaik megtekintését azoknak megengedjék; ebben a kötelességben azonban az összes bérjegyzékeknek az iparhatóság székhelyére való beküldésé­ben álló ténykedés benn nem foglaltatik. (Keresk. Miniszt. 1911. évi július hó 24-én 48.087/V/. D. szám.) A kertésznek az a ténykedése, hogy dísznövényeket termel és szállít, fog­lalkozásához tartozó tevékenységet képez, s az a körülmény, hogy ezt nagyobb mértékben is űzi, még mellékiparágnak nem tekinthető. (Keresk. Miniszt. 1911, évi augusztus hó 31-én 57.604/VI. A, szám.) Az osztrák iparosok és a szociális biztosítás. Az osztrák ipartanács f. évi június 24-én tartott ülésen foglalkozott a szociális biztosítás ügyével s a következő elvi határozatot hozta: Az osztrák ipar hajlandó a szociális biztosítás terheit magára vállalni, ha azok az ipar teherbíró képességének határain belül mozognak. Nem helyeselheti azonban a veszélyesség és kockázat különbözőségére való tekintettel a kormány­javaslatnak azon rendelkezéseit, mely szerint az ipari munkásokkal közös intéz­ményben volnának biztosítandók a mező- és erdőgazdasági munkások s az önálló foglalkozással birók. A mező- és erdőgazdasági munkások, valamint az önálló foglalkozással birók külön biztosítása ellen nincs kifogása az ipartanácsnak, de megkívánja, hogy az állami hozzájáruláson kívül a biztosítás költségeit az illető csoportok maguk fedezzék. Az aggkori és rokkant-biztosításra vonatkozólag a francia törvény minta­képül vételét ajánlja az ipartanács a kormánynak s felhívja figyelmét a biztosan jelentkező deficit megelőzése céljából a biztosítás financirozására, továbbá fel­hívja a kormányt, hogy megfelelő intézkedésekkel akadályozza meg a biztosítási intézmények „pártpolitikai kihasználását". Az új német birodalmi biztosítási törvény életbeléptetését 1913. január 1-éig elhalasztották. A halasztás azért vált szükségessé, mert a végrehajtási rendeletek elkészítése és az átmeneti indézkedések oly sok időt igényelnek, hogy azokkal előbb nem készülhetnek el. Sok nehézségeket okoz a nem állan­dóan alkalmazott munkások (háziiparosok) a biztosítás körébe történt bevonása is. A birodalmi biztosítási hivatalban már most folynak a tanácskozások a pénz­tárak mintaalapszabályainak megállapítására. A tanácskozásokban részt vesznek a betegsegélyző pénztárak leghivatottabb képviselői is. E helyen említjük meg, hogy dr. Stier-Somlo, a német munkásbiztosításról irt nagyérdekű cikksorozatát a jövő számunkban folytatjuk. A munkásbiztosítás kérdése a német szociáldemokrata párt­gyülésen. A németországi szociáldemokrata párt most lefolyt jenai pártgyülése Molkenbuhr birodalmi gyűlési képviselő nagyszabású referátuma alapján foglal-

Next

/
Thumbnails
Contents