Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 18. szám - A gyermekek járadéka

Munkásügyi Szemle 577 kozott az új munkásbiztosítási törvénynyel. Moikenbuhr részletesen ismertette az új törvényt, szembeállítva annak előnyeit és hátrányait s számszerű adatokkal bizonyította annak az álláspontnak a helytelenségét, mely szerint az ipar nem birná ki a szociális biztosítás által rája rótt terheket. Az előadás végkonkluziója az volt, hogy a pártra a munkásbiztosítás ügye nem elintézett dolog, hanem most a törvény megjavításáért és hiányainak pótlásáért fog az agitáció megindulni. A vita folyamán a szervezett nőmunkások részéről terjesztettek be javaslatot, melyet a pártgyülés el is fogadott s mely az anyák s csecsemők védelmére követeli : »a betegség esetére való biztosítás kiterjesztését az összes bérmunkásnőkre s mindazon nőkre, kiknek családi jövedelme az 5.000 márkát meg nem haladja. Követeli továbbá az ingyenes szülészeti támogatást, 8 héten át való pénzsegélyt a terhesség idején s a terhességből származó mindennemű bajok ingyenes orvosi kezelését; a gyermekágyi s a terhesség idején való segély munkásnőknek a biztosított napi kereset teljes összegében, más biztosított nőknek az átlagos napibér fele összegében szolgáltatandó ki; kötelező a táppénz összegével egyenlő szoptatási segélyt 26 héten át mindazoknak, kik csecsemőjüket maguk szoptatják; a betegsegélyző pénztárak egységesítését a biztosítottak teljes önkormányzatával.« A lipcsei betegsegélyző pénztár (»Ortskrankenkasse für Leipzig und Umgegend*) rendkívül érdekesen számol be egy szerény kis füzetkében 26 éves fennállása óta kifejtett működéséről és fejlődéséről. Kimutatja, hogy kellő előrelátás és helyes pénztári vezetés folytán a régi törvény hiányosságai mellett is meg tudott felelni hivatásának. A lipcsei pénztár Németország legnagyobb pénztára lett azóta, hogy 1887ben a szakmák szerint szervezett 18 Ortskrankenkasse és a lipcsei községi pénztár ide beolvadt és így taglétszáma 183.000-re emelkedett. A biztosítottak 27.250 munkaadónál vannak alkalmazásban. A pénztár közgyűlése 533 tagból áll, az igazgatóságba pedig 13 munkás és 6 munkaadó van beválasztva. A nagy taghullámzással járó teendők egyszerűsítése, másfelől a munkaadók eljárásainak megkönnyítése érdekében e pénztár 52 bejelentő állomást létesített. Ezáltal a munkaadók lényeges terhektől lettek mentesítve. A pénztárnak helyes irányban való működése azonban nem ezen kezelési intézkedésekben rejlik, hanem a segélynyújtások módozatainak és humánus mérvének megállapításában. A törvényben megállapított 26 heti táppénzsegély helyett 34 heti teljes táppénzt biztosít tagjainak keresetképtelenség esetére. Kórházban vagy üdülőhelyeken ápoltak után a betegek hozzátartozói a törvényes fél táppénz helyett a táppénz 2/3-ában részesülnek. A nőtlen kórházi ápolt az ápolás tartamára szintén kap segélyt a táppénz V4"ének erejéig. Igen humánus eljárást tanúsít a pénztár a tagok családtagjaival szemben is betegség esetén, dacára, hogy a törvény erre nem kötelezi. Segélyt nyújt a tagnak a házastárs, vagy a családtag elhalálozása esetén, ha azok nem is tagjai a pénztárnak és pedig a feleség halálakor 40 márka, bármely más családtag után 20 márka erejéig. A lipcsei pénztár 1910-ben 79.235 házastárs (feleség), 161.948 gyermek és 7.577 más családtagot részesített ingyenes orvosi és gyógyszersegélyben. Temetkezési segélyt pedig 2.956 esetben nyújtott, vagyis 2.484 gyermek és 472 feleség után. Az orvosi szolgálat a szabad orvosválasztás rendszerére van berendezve, de a betegek arra vannak kötelezve, hogy szükség esetén a lakásukhoz legközelebb lakó orvosok egyikét^hivják magukhoz. Az orvosi költségek a biztosított tagok átlagos számához viszonyítva vannak megállapítva, fejenként évi 7'25 márkában. A betegellenőrzés körül a pénztár azt az újítást vette fel, hogy szervezett 300 önkéntes betegellenőri állást. Ezen tisztségeket leginkább a pénztár közgyűlési kiküldöttei vállalták el, akik a betegellenőrzést foglalkozásukon kivül az esti órákban és vasárnapokon végzik csekély ellenszolgálatért. A pénztárnak van azonban hivatásos betegellenőrzési személyzete is. A táppénzeket részben a központban, részben pedig az e célból létesített kifizető helyeken folyósítják. A lipcsei pénztár a betegek gyógykezelésének hatályosságát üdülőházak fenntartásával biztosította. Az üdülőházakban naponta 250 beteg, illetve üdülést igénylő