Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 17. szám - Munkavédelem a legsötétebb Afrikában

Munkásügyi Szemle <55 Tartozatlanul fizetett betegsegélyezési költségek megtérítése. A kereskedelemügyi miniszter 38.573/909. számú határozata. Olyan vitás kérdésnek elbírálása, amikor a munkaadó a véleménye szerint tartozatlanul fizetett betegsegélyzési költségeknek a kerületi pénztár által való megtérítését követeli, nem tartozik azon vitás kérdések közé, melyek az 1907-ik évi XlX-ik t.-c 156. §-a értelmében s az 1884. évi XVII-ik t.-c. szerint az elsőfokú iparhatóság által s csak azután valamelyik fél meg nem elégedése esetében a törvény rendes útján volnának elbirálandók. Ugyanis a hivatkozott törvényszakasz a kerületi pénztárak és munkaadók között felmerülő vitás kérdések közül csak azokról rendelkezik, melyek a munkaadókat terhelő befizetési és megtérítési költség iránt keletkeznek, holott a szóbanforgó ügyben a panaszos munkaadó szerint tartozatlanul teljesített betegsegélyezési költségek megtérítése igényeltetik, tehát az a kérdés vár eldöntésre, vájjon a pénztárt megtérítési kötelezettség a munkaadó irányában terheli-e vagy sem ? Az Ítélkezést az ilyen jogvita tárgyában a törvény egyáltalában nem utálta az iparhatóságok hatáskörébe s jelesül az elsőfokú iparhatóság hatáskörébe sem. Nem pénztári orvos indokolatlan igénybevétele. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal 1911. évi május hó 4-én kelt 1910. p. 235/2. sz. ítélete. ítélet. A m. kir. állami munkásbizíosítási hivatal a fel^bbezésnek helyt ad, az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatja, igénylőt 30 K. (harminc korona) megtérítésére támasztott igényével elutasítja. Megokolás: D. M. igénybejelentése szerint azért alkalmazta 3 gyermekénél 8 napon át dr. H. D. nem pénztári orvost, mert az eljárt pénztári orvos, dr. R. J. két napi gyógykezelés folyamán fel nem ismerte, hogy igénylőnek egyik, megbetegedett gyermeke diphteritisben szenved s ezért, mikor a gyermeknek fuldoklása következtében a beteghez hívott nem pénztári orvos megjelent, nem pusztán ezen a harmadnap előtt megbetegedett gyermeken, hanem igénylőnek a diphíeritis által már szintén inficiált többi két gyermekén is szérumos oltásokat kellett végeznie és a megkezdett gyógykezelést befejeznie. A pör folyamán azonban mi adat sem merült fel arra, hogy dr. R. ). pénztári orvos bármiféle mulasztást vagy műhibát követett volna el, — mert hiszen köztapasztalati tény, hogy a roncsoló toroklob, noha gyors lefolyású baj, mégis a legtöbb esetben nem közvetlenül a megbetegedés után, hanem egy-két nappal utóbb, néha csak még később válik kétségtelenül megállapíthatóvá. Emellett egyfelől dr. R. J. pénztári orvosnak nyilatkozatából, másfelől dr. Sz. R. szintén pénztári orvosnak esküvel megerősített tanúvallomásából az derül ki, hogy igénylőnek beteg gyermekét dr. R. J. pénztári orvoson kivül a másik nevezett pénztári orvos is meglátogatta. Ily körülmények között igénylő abban az esetben is, ha dr. R. ]. orvosi működése iránt való bizalmatlansága indokolt volt volna, — amire azonban a bizonyítási eljárás támogató adatot nem szolgáltatott, — gyermekeit a másik pénztári orvossal kezeltethette volna. Nem fogadható el tehát igénylőnek abbeli állítása, hogy szükségből fordult nem pénztári orvoshoz és pedig abban az esetben sem, ha való igénylőnek abbeli pörbeli állítása, hogy gyermeke dr. H. M. hívása előtt már fuldokolt s így sürgős orvosi segélyre volt szükség, mert a pör adatai szerint a pénztári orvosok ugyanoly könnyen voltak igénylőhöz hívhatók mint a nevezett nem pénztári orvos, aki dr. Sz. R. tanúvallomásából kitünőleg azoknál távolabb lakott igénylőtől. Ezeknél fogva az 1907. évi XIX. törvénycikk 59. §-ának utolsó bekezdése következtében a nem pénztári orvos alkalmazásával felmerült költség megtérítésére támasztott igényt nem lehetett jogosnak elismerni, miért is D. M.-et az első fokú biróságí téletének megváltoztatása mellett igényével el kellett utasítani. BALESETBIZTOSÍTÁS. Otvösüzem balesetbiztosítási kötelezettsége. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal 1911 június 16-án kelt 1910. p. 321. sz. ítélete. Ítélet. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár fölebbezését elutasítja és az első bíróság ítéletét helybenhagyja.