Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 17. szám - Munkavédelem a legsötétebb Afrikában

554 Munkásügyi Szemle Megokoíás. Az országos pénztár az első bírósági ítéletet azon a címen fölebbezte meg, hogy nem biztosításra kötelezett N. Á. E. budapesti arany- és ezüstműves (műötvös) cégnek üzeme. A kérdéses üzemet biztosításra kötelezettnek mondotta ki az első bíróság, mert: a) a beszerzett adatokból megállapíthatónak ítélte, hogy a cégnek olyan ipari műhelye van, melyben állandóan legalább 20 alkalmazott van foglalkoztatva (1907 : XIX. t.-c. 3. §. 3. p.); b) az ötvös- és ékszerész-munkásoknak munkájuk teljesítése közben mérges és fertőző természetű oly anyagokkal kell érintkezniük, amelyek a kéz megsérülése esetén a munkás testi épségét és munkaképességét veszélyeztetik. A felső bíróság a pótlólag beszerzett adatok alapján a következőket állapította meg: 1. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár U. T. aranyárúgyár budapesti cég üzemét, mely 17 alkalmazottat jelentett be, továbbá B. F. aranyműves budapesti cég üzemét, mely 11 alkalmazottat jelentett be, a balesetbiztosításra kötelezett üzemek közé sorozta »a gyári jellegre való tekintettel «. Minthogy ezekben az üzemekben épen úgy, mint az N. üzemében is csak kézi erővel hajtott gépek vannak, a gyári jelleg nyilván a munkáslétszámra tekintettel mondatott ki. Más támpontot e fölfogásra az üzembejelentő lapok és a beszerzett iratok legalább nem adnak. Ezzel szemben bizonyos, hogy N. cégnek a pör során már az első bíróság által kiderített adatok szerint 13-nál kevesebb alkalmazottja akkor sem volt, mikor üzemi bejelentő lapját a budapesti kerületi pénztárhoz beküldötte, 1907. évi július hótól 1908. évi április hó végéig állandóan 20-nál több alkalmazottja volt. 2. A budapesti kir. ipari felügyelőségnek a hivatalhoz folyó évi június hó 13-án kelt átirata szerint N. ipartelepe 1906. év óta rendszeres iparfelügyelői vizsgálat alatt áll s évről-évre, 1908-ban kétszer is megvizsgáltatott abból az okból folyólag, hogy nevezett ipartelep alkalmazottainak száma legalább 20-at szokott tenni és jelenleg is ugyanannyival dolgozik. 3. A felső bírósági tárgyaláson meghallgatott műötvös-szakértö azt a véleményt adta, hogy az arany- és ezüstműves műötvös szakmában a sósav, királyvíz, kékgáiic mellett, melyek mérges anyagok, bizonyos műveletekhez ciankálit, tehát a legveszélyesebb mérges anyagot is használnak. E célra a ciankálit jegeces alakban rendőrhatósági engedéllyel veszik, a jegeceket az üzemben a munkások vízben oldják fel s így készítik a némely gyártási művelethez szükséges ciánvizet. E szakértői vélemény támpontot nyer abban, hogy ama két cég, melyeknek üzemét az országos pénztár a biztosításra kötelezett üzemek közé sorozta, az üzemi bejelentő lapok tanúsága szerint szintén használ a gyártáshoz ciankálit, a cégek egyike pedig sósavat, vitriolt is, melyek tudvalevőleg mérges anyagok. Mindezek alapján, figyelemmel az 1907. évi XIX. t.-c. 3. §. és 3. és 16. pontjában foglaltakra, a kérdéses üzemet, mert állandóan legalább 20 munkást alkalmaz, és mert üzemi munkáihoz mérges segédanyagokat is dolgoz föl, a felső bíróság a maga részéről is balesetbiztosításra kötelezettnek kellett hogy tekintse. Balesetbiztosítási járulékok visszatérítése. Állami felügyeleti jog és magánfelek sérelmei. A cs. kir. közigazgatási bíróság 1911. március 31-én kelt 3.552. számú ítélete, ítélet: A panasz elutasíttatik. Indokolás: Az alsóausztriai balesetbiztosító intézet 1901. november 8-án kelt határozatával közölte L. M. céggel, hogy járulékok visszatérítése iránti kérelmét nem teljesítheti. L. M. cég 14 napon belül beadványt intézett a helytartósághoz, melyben azt a kívánságát fejezte ki, hogy felügyeleti jogának gyakorlásával változtassa meg az intézet határozatát és téríttesse vissza a tartozatlanul fizetett járulékokat. A helytartóság a beadványra 1909. november 11-én Z. IV. 269/3. alatt felelt és a leiratban megállapítja, hogy L. M. cég beadványával állami felügyeleti jogának gyakorlását kívánta, a helyhatóság nem tartja indokoltnak felügyeleti intézkedés tételét, mert nem felel meg a közérdekből a hatóságoknak biztosított felügyeleti jog értelmének és céljának, hogy a balesetbiztosító intézet és egyes érdekeltek közt felmerülő vagyonjogi vitákba felügyeleti intézkedésekkel beavatkozzék. A helytartóság határozatát — L. M. cég felebbezvén — a miniszter helybenhagyta. E belügyminiszteri határozat ellen élt panaszszal L. M.