Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 17. szám - Szociálhygiéne az angol munkásbiztosítási törvényjavaslatban

Munkásügyi Szemle Alkohol és baleset. Brünni munkásokon végzett vizsgálatok során Deutsch azt állapította meg, hogy a balesetek száma az alkoholra fordított pénzösszegek nagyságával arányosan növekszik. Abstinensek közül ~ ... ... ... ... ... ... 10*3°/s szenvedett balesetet. Azok közül, akik hetenkint 0 5 K-t adnak ki alkoholra — — — 10'97» » > > » 0'5—1 » » > » ll'2°/o » • > » i—2 > » » » ir9°/ü » > » » 2—3 > » > » — _ 12*17" > » > 3-nál több K-t adnak » ~ 20*6% szenvedett balesetet. Megállapította azt is, hogy a különböző nagyobb üzemekben az alkohol fogyasztásának eltiltása, vagy lényeges megszorítása az üzemi balesetek számát leszállította. A kőpor befolyása az egészségre. Az angol királyi bányabizottság a leicestershirei bányakerület felülvizsgálása alkalmával azt is tanulmányozta, menynyiben befolyásolja a kőfejtés és kőtörés a tuberculosis keletkezését. A kérdés vizsgálatánál figyelembe vették a kerületben egészségügyi tisztviselő minőségben évtizedek óta működő orvosok észleléseit. Ezek közül hatan egyhangúlag azt a véleményt nyilvánították, hogy a kőpor éppenséggel nem oly ártalmas az egészségre, mint azt általában hiszik. Kizárólag egy orvos volt ezzel ellentétes véleményen, mig egy másik, ki 34 év óta folytat abban a kerületben orvosi gyakorlatot, csodálkozva említi, hogy a kőpor mily kevés hátránynyal jár az egészségre. Ez az orvos a kőtörő-gépekkel foglalkozó munkások között mindössze 2 tüdőgümőkór következtében beállott halálozást észlelt s ezeknél is a fertőzés kétségtelenül ki volt mutatható. Nézete szerint a kőpor maga nem okozhat tuberculosist, azonban a már meglevő tüdőgümőkórt rosszabbítja, úgy hogy az erre a betegségre hajlamos egyénnek nem is ajánlaná, hogy kőtöréssel foglalkozzék. Ezzel szemben a tény az, hogy egyes helyeken a tüdőtuberculosis okozta halálozás °/o-a igen nagy, amit azonban az utóbb említett orvos azzal indokol, hogy e helyiségek fekvése egészségtelen, mivel egyetlen hosszú utcájukat az országút pora éri; továbbá, hogy a kerületben nagy számban laknak gümőkóros családok. Egy másik, 40 év óta gyakorló orvos ez alatt az idő alatt mindössze hat tüdőgümőkóros beteget kezelt, s azon véleményen van, hogy a kőpor korántsem olyan veszedelmes, mint a fémek pora. A munkásoknak a gümőkórtól való mentességet annak tulajdonítja, hogy az automatikusan működő kőtörő-gépek feleslegessé teszik, hogy a munkás huzamosabb ideig a gépeknél tartózkodjék s elegendő, ha azt ellenőrzi, vájjon a gép szabályosan működik-e. Még egy szempont fontos, hogy a kőtörő-gépekből kiszálló, s a köszörülés alkalmával képződő por között különbséget tehessünk. A kőtörést aránylag kisebb sebességgel végzik, és a por legnagyobbrészt apró finom szemcsékből áll, amely ellentétben a köszörülésnél képződő porral, kavicsos alkatrészeket nem tartalmaz. Jóllehet a por az egészséget nem befolyásolja előnyösen, mégis feltehető, hogy kőtörő-gép pora nem rejt nagyobb ártalmakat, mint száraz időben az országút pora ; sőt az előbbi még kevésbbé veszélyes, mivel tisztább és nem igen tartalmaz szerves anyagokat. Haldane dr. kijelenti, hogy jóllehet a kőpor hörghurutot okozhat, mégis az maga tüdőgümőkórt nem idéz elő, hacsak a bacillus már nincsen meg a szervezetben. Ennek jelenléte esetén azonban a kőpor felette hajlamossá teszi a szervezetet erre,a betegségre. A kőpor hátrányai könnyen megelőzhetők, ha vizzel dolgoznak. Épp ezért szükséges volna, hogy az ily üzemeket viz-permetező készülékekkel szereljék fel, amelyek segítségével a kőpornak egészségügyi ártalmai egyszer s mindenkorra ki volnának küszöbölve. A porbelélegzés jelentősége. A porbelélegzésből eredő s az egészséget támadó ártalmak szempontjából — Sommerteid szerint — az veendő figyelembe, vájjon csekélyebb-e vagy jelentékenyebb-e a belélegzett pormennyiség, hogy a porrészecskék simák, gömbölyűek vagy recés, éles szélű, durva felületű szemcsékből állanak, végül, hogy a por nem tartalmaz-e vegyi vagy fertőző anyagokat. A legveszedelmesebbek azok a porrészecskék, amelyek szemcséi recés szélűek és hegyesen végződök, míg kevésbé ártalmasak a legömbölyített, sima felületű részecskék. A durva, szálas felületű porszemek, aminők számos növényi és állati anyagból származnak, a lélegző utak nyálkahártyáin megtapadnak és köhögési ingert váltanak ki. A pornemek egész soránál azok vegyi tulajdonsága veendő szemügyre. Bárminő por alkalomadtán fertőző lehet és így ragályos