Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 17. szám - Szociálhygiéne az angol munkásbiztosítási törvényjavaslatban

544 Nyilvános tanácsadás a pályaválasztás előtt álló ifjú korúaknak. A munkaközvetítőkről szóló törvény rakta le alapjait ennek a nagyfontosságú angol intézménynek, amikor elrendelte, hogy fiatalkorúak számára nyilvános tanácsadó bizottságok alakítandók. Londonban már 1910-ben alakult meg az első ily bizottság. 14 tagja van, ezeket a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki három évre. A bizottságban a londoni iskolai hatóságok 6 képviselője, 4 tagja^ a munkaközvetítő intézet központi igazgatóságának és 4 képviselője az ifjúkorúak gondozásával foglalkozó egyesületeknek ül. Ez a központi bizottság intézője az egész munkának, magát a gyakorlati munkát helyi bizottságok végzik. Minden munkaközvetítő hivatal mellé szerveztek egy ilyen helyi bizottságot, melynek 30 tagja van. A helyi bizottságban munkaadók, munkások, tanítók és ifjúkorúak gondozásával foglalkozó szervezetek képviselői ülnek. A munkaközvetítő helyiségeiben ez a helyi bizottság fogadó órákat tart, melyben az ifjúkorúakat kioktatják, milyen pályára lépjenek. A szülőkre igyekeznek hatni oly irányban, hogy a gyermekek alapos szakmabeli kiképzésben részesüljenek. A helyi bizottság dolga volna ügyelni arra is, hogy az ifjúkorú a pályaválasztás után jól viselje magát, gondjába vegye ha botlik, segélyezze ha segélyre szorul. Az utóbbi feladatot egyelőre csak tökéletlenül tudta ellátni a bizottság, szervezete folytán erre nem is képes. A helyi bizottságot az iskolai hatóság is, a kereskedelemügyi miniszter is ellátja anyaggal. Az iskolák mindenkiről, ki az iskolát elhagyja, hogy hivatást válaszszon, pontos értesítőt állítanak ki, melyben testi és szellemi tulajdonságairól, szüleinek vagyoni helyzetéről beszámolnak. A minisztérium viszont a különböző hivatások jövedelmezőségéről és emberszükségletéről állít ki kimutatást, a bizottság különben a munkaközvetítőtől, melynek hajlékában dolgozik is kap képet a munkakeresletről. Ez a szervezet határozottan hasznos munkát fog végezni. Nem becsüljük valami nagyra az iskolák értesítőit, még az angol iskolákét sem. Michel Angelo az iskolában a legrosszabb rajzoló volt — a tanító mester bölcs ítélete szerint. De azt a teljes rendszertelenséget fogja megszüntetni, mely a pályaválasztást addig a véletlenre bizta. És ha majd orvosokat is fognak behívni a bizottság ülésére, kik megvizsgálják, testileg alkalmas-e az ifjú a pályára, melyet választani óhajt, az eredmény Angolország jövő munkásnemzedékének lényeges megjavulása lesz. Az alkohol tápértékéről tartott nemrégiben Gruber tanár nagyérdekű előadást Hamburgban, melyben kimutatja, hogy az alkohol a tápcsatornában rendkívül gyorsan szívódik fel és a vérből csakhamar valamennyi szövetbe és sejtbe jut. A kisebb mennyiségben felvett alkoholnak mintegy 99°/o-a a szervezetben rövid idő alatt szénsavra és vizre bomlik, vagyis elég. Változatlanul avagy tökéletlenül elégve csak igen kis mennyiség hagyja el a szervezetet. Az alkoholnak a szervezetben való elégése közben bizonyos melegmennyiség szabadul fel, vagyis az alkohol a szervezetet fűli és így a szervezet megtakarít az alkohollal egyenlő értékű más fűtőanyagokat, mint aminőket pl. a cukor és zsir szolgáltat. Az alkohol alkalmas arra, hogy a szervezet fehérjéjét kímélje és ugyanoly tulajdonságokat mutat, mint a táplálékul használt zsiradék és cukor. Mindazonáltal az alkohol nem tekinthető tápszernek, mivel bódító méreg, amely már kis menynyiségben is az agyra bódítólag hat, amint azt Kraepelin kísérlete bebizonyította. Az alkohol bódító hatásának tulajdonítható, hogy az akaratlagos izommunkához minimális energiát kölcsönöz. Már igen kis mennyiségű alkohol az izmokat ügyetlenebbül hozza mozgásba, mint ahogy az józan állapotban szokott lenni. A kelleténél több izom kerül mozgásba, az egyes izmok túlfeszülnek, hibás mozdulatokat végeznek, úgy hogy a teljesített munka értéke végérvényben kedvezőtlen. Az alkohol nemcsak mérgező voltánál, hanem drágaságánál fogva is elvetendő, így pl. 1 márka ára burgonyában Vj-i-szex, lisztben 5-ször és cukorrépában 4-szer annyi hőegységet kapunk, mint a sörben vagy 35%-os gabonapálinkában, nem is beszélve az élvezeti cikknek minősítendő borról. Figyelembe véve, hogy az alkohol bódító hatása következtében munkaenergia vész kárba, a test mit sem takaríthat meg munkában, s kiderül, hogy gazdasági szempontból mennyire oktalan, ha a munkás a szeszes italokból erőt akar meríteni. Ha a munkás a munkájához szükséges energiát burgonya helyett gabonapálinkában vagy sörben vásárolja, harmincszor drágábban fizeti azt meg és épp úgy cselekszik, mint aki a gőz kazánját szén helyett gabonaliszttel fűti.