Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 17. szám - Szociálhygiéne az angol munkásbiztosítási törvényjavaslatban

542 Munkásügyi Szemle mény 305.642 M. fölöslegben jut kifejezésre. A strassburgi pénztár taglétszáma 30.091-ről 31.254-re emelkedett ugyan, a pénzügyi viszonyai azonban kedvezőtlenek. A königsbergi pénztár ezzel szemben a taglétszámnak 3*6°/o-kal való emelkedéséről s egyszersmind 132.102 K kezelési fölöslegről számol be. A tagok száma 23.200. A plaueni (Szászország) pénztár taglétszáma 51.132, s habár több nagyobb bérmozgalom kedvezőtlenül befolyásolta a pénzügyi viszonyait, mégis 195.810 K vagyonszaporulatot mutat ki. Kedvező eredményekről számolnak be még a weimari, meisseni, magdeburgi, flensburgi, wurzeni, zittaui és bernburgi pénztárak. Kedvezőtlen pénzügyi eredményekről számol be a coltbusi pénztár, úgyszintén az erfurti, mely 14.491 márkát volt kénytelen a tartalékalapból felvenni, úgyszintén kedvezőtlen volt a bremerhaveni és kiéli pénztár pénzügyi eredménye. Az egészségügyi viszonyok javulását jelentik a pirnai (Szászország), bernburgi, magdeburgi és königsbergi pénztárak. Kedvezőtlen egészségügyi viszonyok voltak Meissen, Zittau, Dremerhavenben. Orvosokkal konfliktusban voltak Halle, Strassburg, Zittau és Erfurt. Ez utóbbi helyen azt kívánták az orvosok, hogy minden újonnan letelepülő orvos pénztári szolgálatra bocsáttassék. A pénztárak jelentései általában arról tanúskodnak, hogy különösen a nagyobb városokban a pénztárak a biztosítás ügyét minden téren fejleszteni igyekeztek. A betegsegélyző pénztári alkalmazottak elbocsátása, felmondása és alkalmazása tárgyában a német birodalmi kancellár rendeletet bocsátott ki, mely az új törvény életbeléptetésére való tekintettel az átmeneti időben való eljárást szabályozza. Az alkalmazott a pénztári igazgatóság határozata ellen — ha a pénztár szolgálatából elbocsáttatik — amíg a munkásbiztosítási hivatalok létesülnek, a munkásbiztosítási választott bírósághoz felebbezheí. A bíróságok határozatai ellen a birodalmi munkásbiztosítási hivatalhoz van felebbezésnek helye. A munkásbiztosítási hivatalok létesítéséig — a törvény rendelkezései szerint — általában a választott bíróságok illetékesek az alkalmazottak mindazon ügyeiben, melyet a törvény a hivatalok hatáskörébe utal. Munkásbiztosítás japánban. A japán kormány egy munkás-életbiztosító intézmény tervével foglalkozik. A biztositások felvételét és a vagyon kezelését a postatakarékpénztárak intéznék. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. ySzociálhygiéne az angol munkásbiztosítási törvényjavaslatban. Ismételten rámutattunk már, hogy a szociális biztosítás mily óriási befolyással van a nép egészségügyére és az egészségügyi intézmények fejlődésére. Az angol munkásbiztosítási javaslattal is e szempontból foglalkozik a »Zentralblatt d. Reichsversicherung« legutóbbi száma. Az angol törvénytervezet a biztosítottak számára a következő kötelező' segélyeket állapítja meg: orvosi kezelést, gyógyszert, szanatóriumi gyógykezelést és pénzbeli segélyt betegség vagy rokkantság esetén. Ez a jóléti intézmény nemcsak a munkásosztályra terjed ki, hanem az önkéntes biztosítás alapján bárki által igénybe vehető. Ez utóbbi körülmény Anglia egészségügyi viszonyai terén valóságos forradalmat jelent. A szegényebb néposztály családtagjait eddigelé csaknem kizárólag a kórházak rendelőintézetei és a szegények orvosai részesítették kezelésben, ezenfelül pedig mintegy hat millió ember a legkülönbözőbb betegsegítő egyesületeknél (Friendly Societies, Medical Clubs, Dispensaires, stb.) volt biztosítva. A fekvőbetegeket a magánadakozásból fentartott kórházakban s a szegényházak kórházaiban ápolták. A szegényügyet szabályozó törvény bizottsága az 1906. évről szóló jelentésében az egészségügy újjászervezésének szükségességét sürgősen ajánlotta, minthogy az eddigi rendszer mellett milliókat adtak ki, anélkül, hogy az erre fordított összegekért azt érték volna el, amit célul tűztek ki. A bizottság előterjesztése nagyobb egyesülés létesítését és a közegészségügynek szigorúbb ellenőrzését, úgyszólván állami felügyelet alá helyezését