Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 17. szám - Szükséges-e s mily irányban a szolgálati szerződésből eredő munkadíjkövetelésnek biztosítása?

Munkásügyi Szemle A pénztár vezetőségét áthatott ügyszeretet és céltudatos gazdálkodás lehetővé tette ennél a pénztárnál azt, jhogy a munkások minden jogos igényeinek kielégítése mellett tekintélyes tartalékalapot is gyűjthetett. A wieni általános pénztár érdekesen csoportosítja azokat a pénzügyi adatokat, amelyek révén kimutatja, hogy a nálánál magasabb taglétszámú wieni kerületi betegsegélyző pénztárral szemben sokkal többet nyújtott tagjainak készpénzben (segélyekben) és természeti szolgáltatásokban. Wieni Wieni általános beteg- kerületi betegsegélyző pénztár segélyzö pénztár Átlagos taglétszám - 159.000 174*000 Összes bevétel 4,761.609 4,552.056 A bevételekből a tagok segélyezésére fordított összeg kitesz 3,646.164 3,521.604 Tartalékalapnak jutott 496.112 205.369 Igazgatási kiadás ... 619.333 825.083 A kiadásokból esik u/"-okban : Tagok segélyezései — ... 85-5 8T0 Igazgatási kiadások ... 14*5 19'— E számadatok igazolják, hogy a wieni általános betegsegélyző pénztár 4'5%-kal fordít többet a tagok segélyezésére, mint a wieni kerületi betegsegélyző pénztár, amely többletet az igazgatási költségeknél takarítja meg. Még szembetűnőbb lesz a wieni általános pénztár kedvezőbb segélyszolgáltatása, ha a betegedési eseteket hasonlítjuk össze : Wieni Wieni általános beteg- kerületi betegsegélyző pénztár segélyzö pénztár Betegségi esetek: a) keresetképtelenséggel egybekötött — 75.620 62.857 b) keresetképességgel járók ... 69.466 33.047 Kifizetett táppénzes napok ... 1,486.570 1,310.727 A megbetegedési esetekből 100 tagra esik : Keresetképtelen betegeknél 49 40 Keresetképes > — 45 21 A táppénzes napokból egy tagra esik átlagosan ... ... ... 9 7 8'3 E számokkal igazolni akarja a pénztár a segélyszolgáltatások körül gyakorolt hivatásának betöltését. A kis füzet azután részletesen ismerteti azokat az előnyöket, melyeket a pénztár tagjainak nyújtani képes azóta, hogy belépett a bécsi betegsegélyző pénztárak szövetségébe. Az előnyök : az orvosi ellátás intenzivitása, továbbá az üdülőés pihenőtelepek, szülőnők othona és egyéb berendezések létesítése. A háziiparosok betegség esetére való biztosítása. A németbirodalmi belügyi hivatal s a porosz kereskedelmi minisztérium referensei a háziiparosok betegség esetére való biztosításának végrehajtása ügyében információkat szereztek be — személyesen — az érdekeltektől. Ezen információs utazás során kitűnt, hogy a háziiparosok biztosítása minden nagyobb nehézség nélkül keresztül lesz vihető. Megállapodás történt a betegsegélyző pénztárakhoz benyújtandó listákra, úgyszintén arra vonatkozólag is, hogy a háziiparosok által adott nyersanyagok értéke milyen elvek szerint számíttassék le a keresetből. Azt, hogy mi tekintendő háziiparnak és mi otthoni munkának, esetről-esetre az illetékes hatóságok fogják eldönteni. A németországi betegsegélyző pénztárak 1910. évi jelentéseiből. A németországi betegsegélyző pénztárak majdnem kivétel nélkül taglétszámemelkedésről számolnak be, ami kétségkívül javuló gazdasági viszonyoknak a jele. Nem ilyen általános a pénzügyi helyzet javulása. Több pénztár pénzügyi helyzetére a nagyobb bérmozgalmak — mint például az építőmunkások kizárása — másokéra viszont nagyobb járványok voltak kedvezőtlen hatással. íme néhány példa: A leipzigi Ortskrankenkasse, Németország legnagyobb betegsegélyző pénztára 182.898 tagról számol be, a pénzügyi eredménye szintén kedvező. A müncheni pénztár taglétszáma 114.595-ről 125.142-re emelkedett. A pénzügyi ered-