Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 17. szám - Szükséges-e s mily irányban a szolgálati szerződésből eredő munkadíjkövetelésnek biztosítása?

Munkásügyi Szemle 537 Kezelési Kezelési 1910-ben emelkedett költség 1910-ben emelkedett költség 1910-ben emelkedett Pénztár 1909. 1910. évben 1910-ben emelkedett Pénztár 1909. 1910. évben 1910-ben emelkedett százalékokban százalékokban Nagykikinda . 21-4 26-4 5-0 Nagybecskerek . 23 5 27'9 4-4 Segesvár . . 22-4 27-3 49 Karánsebes . . . 22-5 269 44 Zombor . . . 21'9 268 49 Déva . . . . 17 3 21'6 4-3 Nagyszombat . 16-6 21-3 4-7 HódmezővásárGyulafehérvár . 267 31-3 4-6 16'3 20 6 4-3 19-8 24'4 46 Ezekből a számadatokból kitűnik, hogy 10 pénztárnál az emelkedés 5°/o, vagy ennél is több; egy pénztárnál a 10u/u-ot túllépte a költségszaporodás, míg egy pénztár 28u/«-os emelkedéssel járult a költségtöbblethez. Szembeszökőbb lesz az aránytalanság, hogyha kimutatjuk azt, hogy vannak vidéki pénztárak, melyeknél a kezelési költségek abszolút nagyobbak a segélyezési kiadásoknál. Szolgáljanak erre a következő adatok: Nagybecskereki pénztár Dési » Eperjesi » Nyíregyházai » Szenici » Tordai » Homonnai » Zentai » Gyulafehérvári » Székelyudvarhelyi » Borossebesi » Szikszói » Késmárki » Beregszászi » Dévai » jászberényi » Szabadkai » E szerint Egy a kezelési korona <ifizetett segéKezelési költség a segélyre lyek összege költség kor segélyezési összegnél több o n a jut a kezelési költ ségekből 27.111 39.859 12.748 V47 8.032 18.294 10.262 2-27 10.054 19.462 9408 V93 20.235 29.045 8 810 1'43 5.676 12.373 6.697 T17 10.387 16.787 6.400 V6Í 12.438 18.159 5.721 145 11.158 16.545 5'387 V48 12.891 17.833 4.942 1-38 4*094 8.992 4.898 219 16.999 21.622 4623 127 2.617 6552 3.935 2-50 15.006 18.717 3.711 1-24 8.548 12.051 3.503 V40 46.445 49.643 3.198 1 06 11874 14.898 3.024 1-25 40.311 43.308 2.997 1'07 263.876 364.140 100.264 Összesen Az itt felsorolt pénztárakon felül még 16 pénztárnál mutatkozik hasonló aránytalanság kisebb mértékben. A felsorolt pénztárak adatainak végeredményét tekintve, megállapíthatjuk, hogy a segélyezésekre fordított 263.876 koronával szemben áll a kezelési költségekben felmerült 364.140 K, ami 100.264 K többletet (37"9%) jelent. Átlagosan véve, a fenti pénztáraknál a kifizetett segélyek egy-egy koronájára / K 38 f kezelési kiadás esik. A kezelési költségeknek ilyetén való kialakulása mindenesetre összefüggésbe hozható a segélyszolgáltatás kedvezőtlenségével, sőt magával a pénzügyi helyzet rosszabbodásával. Ugyanis az összes kerületi pénztárak kezelési költségei 1910-ben 3,202.891 K-t tettek ki. Leszámítva ebből a budapesti pénztárra eső 797.548 K-t, a vidéki pénztárakra 2,405.343 K esik, ami az átlagos taglétszám alapján fejenkint 3 K 95 f-t tesz ki, szemben a budapesti pénztárnál fennálló 3 K 56 filléres quótával. Ezek szerint a vidéki pénztáraknál biztosítottaknak fejenkint 39 fillérrel többet kellett áldozniok adminisztrációra, mint a budapesti pénztár tagjainak. Nem lesz talán érdektelen, ha rámutatunk még az egyes vidéki pénztárak által kimutatott feleslegekre.