Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 14. szám - A nemzetközi szakszervezeti mozgalom 1909-ben
Munkásügyi Szemle 455 tokkal egyenlően kell kezelni, mert különben az ipari szabadságot veszélyeztetik. Toffin, a lokomotivvezetők és a fűtők szervezetének titkára azt javasolta, hogy az állam vegye szolgálatába a társaságok által elbocsátott munkásokat. Ezt azonban nem akarják megtenni, mert azt tartják, hogy ez a kormány meghátrálását jelentené, egyben pedig veszélyeztetné a munkások egyesülési jogát. A 2.200 megrendszabályozott közül ugyanis 500 a szakszervezet bizalmi férfia. Miután ezt a javaslatot nem fogadták el, Toffin nagyszabású agitációt indított a megrendszabáj lyozottak érdekében, ami az összes iparágak munkásainak 24 órás tiltakozó sztrájkjában csúcsosodna ki szükség esetén. A kormányt erkölcsileg arra akarják kényszeríteni, hogy akaratát érvényesítse a társaságoknál. Az 1852-iki törvény fölhatalmazza a kormányt, hogy beleavatkozzék a vasúti személyzet dolgaiba. Joga van követelni, hogy bármely személyt is elbocsássanak a vasút szolgálatából. Tréfásan megjegyezték, hogy a kormánynak csak az ellenkező igazgatók elbocsátását kell követelnie és nyomban elhárít minden akadályt a megrendszabályozottak újra alkalmazásának útjából. A hirtelen kormányváltozás azonban nagyban megnehezítette a munkások helyzetét. Az új miniszterelnök nem haj1 andó elődének energikus föllépését folytatni és ezért Jaurés egy külön törvény megalkotását javasolja, amely a vasutasok elbocsátásának kérdését egy fegyelmi tanácsra bizza. (Sociale Rundschau). Galíciai földművelő munkások Dániában. A kopenhágai konzulátus jelentése szerint 1910-ben Dániába föltűnően sok külföldi földművelő munkás utazott. Ezt a cukortermelés gyors kifejlődésével hozzák kapcsolatba. Ebben az évben 10.419 munkás vándorolt be. Ezek közül nem kevesebb, mint 8,595 galiciából. Ez a szám 4.000-rel több, mint az előző évben. A bevándoroltak közül mintegy 2.300 férfi, 8.000 nő és 100 16 évesnél fiatalabb gyermek volt. Ezek legtöbbje átlag 7—772 hónapot dolgozik Dániában, azután pedig hazautazik. A galíciai munkások érdekében a konzulátus vizsgálatot indított szerződtetésük dolgában és megállapította, hogy a munkások rossz munkaföltételek mellett vállaltak munkát, a legtöbb esetben ügynökök útján szerződtek. Emiatt a konzulátus a galíciai munkaközvetítőkhöz sürgős átiratot intézett, hogy a kivándorolni készülő munkásokat figyelmeztessék arra, hogy csak a hivatalos dán munkaközvetítő útján szerződjenek. Szociális kiállítás Bernben. Bernben 1914-ben országos kiállítást tartanak. Ezzel kapcsolatban szociális kiállítást is rendeznek. Bemutatják a svájci munkásságot szakmák, nem és koruk szerint. Bemutatják életviszonyaikat, munkaviszonyaikat (munkabér, munkaidő, munkahely, a foglalkozással járó betegségek, halálozási arány, baleseti veszélyesség, tarifa-egyezmények), valamint a munkásságnak a helyzete javítására irányuló eszközeit (szakszervezetek és ezek segélyző-intézményei, sztrájkok és kizárások). Védekezés a csavargók ellen Angolországban. Egyes angol gróf ságokban ijesztően szaporodik a csavargók (tramp) száma. Cornwallban az>angol Riviera«-n 1899-ben 1360 csavargót, 1908-ban már 16.000-at számláltak. Megállapították, hogy egyes ügyes csavargó az angol asszonyok és a boldog nyaralók szentimentalizmusát kihasználva, családi szerencsétlenségre és hasonlókra hivatkozva, heti 60 shillinget (72 koronát) is koldultak össze készpénzben a ruhán, inni és ennivalón kivül: A. D. Court, hatósági felügyelő megállapította, hogy Dortet grófságban 1903-ban a rövid időre letartóztatott csavargók száma 27.631 volt, míg 1904 ben már 44.124 lett. Sussex grófság kivételt képez. Ott 1908 októberében meghonosították a >Way and Food Ticket Systemt.« Az a vándorló, ki kimutatja.t hogy az utolsó három hónapban, vagy legalább az utolsó időben a 3 hó előtt rendes munkája volt, továbbá hogy kilátása van arra, hogy ott, ahová vándorol, munkát kaphat, az kap éjjeli szállást és egy jegyet, melylyel további útján ételt-italt kap Aki jóhiszeműségét nem tudja igazolni, az ellen teljes szigorral kell eljárni. Ez a rendszer fényesen bevált. A csavargók száma csökkent. >Óvakodj Sussex«-től szállóige lett köztük. A munkanélküliség problémája nemcsak Angolországban, de másutt is égető probléma. Angolországban komolyan óhajtják megoldani a kérdést, a mennyiben az a mai szociális rendszereken belül lehetséges. Hálás feladat tehát megállapítása annak, mily antiszociális, kártékony elemek rontják a szerencsétlen igazán munkanélküli, tisztes munkáshadsereg hírnevét és helyzetét azzal, hogy a munkanélküliség ürügye alatt hasonló csavargó életet élnek.