Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 14. szám - A nemzetközi szakszervezeti mozgalom 1909-ben

452 Munkásügyi Szemle Fajhygienikusok értekezlete. A drezdai kiállítás alkalmából az »Inter nationale Gasellschaft für Rassenhygiene« í. évi augusztus hó 5. és 6-án a drezdai »Künstlerhaus«-ban tartja nyilvános előadásokkal egybekötött közgyűlését. Az előadások a következők: 1. aug. 5-én este 8 órakor Gruber (München) »Was uns die Ausstellung für Rassenhygiene lehrt* (vetített képekkel). II. aug. 6-án d. e. 10 órakor 1. Fallbeck (Lund.) *Dev Neomalthusianismus in seinen Beziehungen zu Rassenbiologie und Rassenhygiene. 2. Beymann (Leipzig): >Über die Notwendigkeit eines Zusammengehens von Genealogen und Medizinern in der Familienforschung*. Az előadások teljesen nyilvánosak és azokon minden érdeklődő részt vehet. Az előadást követő vitában csak a társaság tagjai és a külön meghívott vendégek szólalhatnak fel. Bővebb felvilágosítást ad dr. Rudolf Aliért, München, L. W. 2. Nussbaumstrasse 7. Orvosi szolgálat Franciaország ólomüzemeiben. A francia munkaminiszter rendelete szerint mindazokban az üzemekben, amelyekben a munkásokat az ólommérgezés veszélyezteti, állandó orvosi szolgálat rendszeresítendő. A szolgálatot végző orvos kijelölése az üzemtulajdonos joga. Eme üzemekhez tartoznak: elektromos akkumulátorok készítése, üveghuták munkásai, kristályüveg előállítása és feldolgozása, ólomtartalmú zománc előállítása és alkalmazása, fazekasárúk készítése, porcellán- és fayencefestés, keramikai chromolitografia, végül ólomvegyületek, ólomsók és ólomfestékek előállítása. (A nyomdászipar munkásai hiányoznak a jegyzékből. Szerk.) A felsorolt munkákban csak oly munkás vehet részt, aki az üzemi orvos által kiállított bizonyítványt mutat fel, mely megállapítja, hogy az ólommérgezés semmiféle tünetét nem mutatja és nem szenved oly betegségben, mely őt az ólombetegségre hajlamossá tenné. A munkás állandó foglalkoztatása csak úgy lehetséges, ha az üzemi orvos bizonyítványát egy hónappal a felvétel után és azontúl minden negyedévben megújítja. Eme időszakos orvosi vizsgálatokon kívül az üzemtulajdonos köteles minden munkást, ki a neki kiosztott munka folytán betegnek érzi magát vagy orvosi vizsgálatot kér, orvosi segélyben részesíteni. A beteg munkások nyilvántartandók. A kapitalista termeló'mód fejló'désének elsó' idejében a munkaadók minden államban a legkegyetlenebb eszközökkel gátolták meg a munkások szervezeteinek fejlődését. A nagyobb iparállamok parlamentjei még a mult évszázad negyvenes éveiben is törvényekkel gátolják meg a munkások egyesülését és ezzel végtelen nyomorúságot zúdítanak a munkásosztályra. A javulást nem kizárólag a munkások fejlődő ereje hozza meg, hanem az a tény is, hogy a nagyobb gyáriparosok félelemmel látják a munkásosztály gyors degenerálását, a járványos betegségek fejlődését és a dolgozók munkaképességének csökkenését. Hozzájárult mindezekhez, hogy a nagyipar rohamos fejlődése és ezzel a nagyiparosok gyors gazdagodása fölöslegessé tette a munkásoknak a truckrendszerrel és más közvetett formákkal való kiuzsorázását. A nagyiparosok szívesen látták, hogy a törvényhozás a legkiáltóbb visszaéléseket meggátolta, mert a tiltó rendszabályok csak azokat tették tönkre, akik kevés tőkével dolgoznak és így a nagyobbak még versenytársaiktól is megszabadultak. A munkások helyzetének javulására azonban nem azok az intézkedések vezettek, amelyeket a kapitalisták is helyesnek és szükségesnek találtak, hanem az egyesülési és gyülekezési fog. A modern munkásszervezetek fáradhatatlan kitartással szereztek érvényt azoknak a követeléseknek, amelyek a munkások gazdasági helyzetét emelték és a munkaidő rövidítésével lehetővé tették, hogy a munkásosztály kultúráját intenzív nevelő munkával emeljék. A munkásszervezetek kolosszális jelentőségét a legjobban az bizonyítja, hogy a legtöbb ipari szakma munkaideje sokkal kisebb a törvényesen megengedett munkaidőnél. A munkásszervezetek működési köre szükségszerűen átterjedt az egyes országok határain. A gazdasági harc nemcsak az egyes államokban MUNKAVISZONY. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom 1909-ben,