Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 13. szám - Egészségügyi szabályok a dolgozó osztályok számára

Munkásügyi Szemle 423 mondaná, akkor ez a kétségbeesett önvigasztalás súlyos vádként hangzott. Függeszszen ki a hatóság minden fazekas műhelyébe, lakásába érthető nyelven írt figyelmeztetést, melyben munkaruha viselésére, szájöblítésre, kézmosásra és az összes óvszabályokra taníttassák ki a fazekas. A hatósági orvos havonta legalább egyszer látogasson el ezekhez a fazekasokhoz, vizsgálja meg őket, adjon nekik tanácsot. Az elsőfokú egészségügyi hatóságnak ez talán nemcsak joga, hanem kötelessége is. Ezek a rendszabályok legnagyobb részt kereszíülvihetők. A magyar fazekasok állapota kulturbotrány. Úgy hisszük, hogy ezt a mi kormányzatunk is csak azért tűri el, mert nem ismeri a viszonyokat. Nem egyezik korunk szellemével, nem egyezik a modern kormányzat alapelveivel, hogy menthetetlenül hagyják pusztulni a nemzeti termelés egy oly tényezőjét, mely bár hasznos munkát végez, erős, hatalmas tényezők védelme alatt nem áll. Amely kormányzat csak a közvetlen kényszernek engedve tudja magát szocziális rendszabályokra elhatározni, az erős bizonyítékot szolgáitat azoknak, kik az állam mai szervezetében a legkíméletlenebb osztályönzés megtestesülését látják. Dr. ti. Viszásságok a sütőiparban. A sütőipar legszembeötlőbb viszásságai: a rendszeres éjjeli munka s a legtöbb helyen még ma is szokásos, a mesternél való lakás és élelmezés. Ezen anomáliákról nagyon érdekes adatokat közöl egy nemrég megjelent munkájában Conrad Goldschmidt. A két viszásság tulajdonképpen kölcsönhatásban van. Az éjjeli munka állítólagos szükséges ségével bizonyítják a mesternél való lakás és élelmezés szükségességét, viszont abból, hogy a munkás a mesternél lakik, következik, hogy mindig munkához állítható. A mesternél való lakás, bizonyos kisvárosi viszonyoktól eltekintve, mindig hátrányos a munkásra. A lakások a legtöbb esetben nem megfelelők s gyakori veszekedésekre is ad ez a patriarchális rendszer alkalmat, minélfogva ahelyett, hogy állandósítanák a munkásokat, ami állítólag egyik célja volna, az ellenkező hatás áll be. Ez a rendszer bizonyos mértékben nőílenségre^ kényszeríti a munkásokat, úgyszintén a tanonctenyésztésre is alkalmas talaj. Érdekes, hogy a hamburgi sütő-ipartestület — az átmeneti idővel járó nehézségek leküzdése után — úgy nyilatkozik, hogy a mesterek ma már örvendenek a mesternél való lakás és élelmezés megszüntetésének (1904-ben szűnt meg). Sok kellemetlenségtől szabadultak s munkásaik, kik között most nagyobb számú a nős, — pontosabbak s megbízhatóbbak. Hogy a sütőiparban még általában feltalálható viszásságok nem az ipar természetéből következnek, az kitűnik egy szintén nemrég megjelent munkából, mely a németországi fogyasztási szövetkezetek sütőde-üzemeinek a viszonyait ismerteti. A szövetkezeti kenyérsütődékben jobb rendszerű kemencék s gépberendezések által a munkát nemcsak sokkal olcsóbbá, de egészségi tekintetben is sokkal kielégítőbbé lehet tenni. A fogyasztási szövetkezetek sütöde-üzemeiben az egész vonalon nagyon kedvező munka- és bérviszonyok mellett dolgoznak a munkások s egyébb alkalmazottak, amihez a nagyüzem előnyein kivül a biztosított piac előnye is járul. Ott is azonban, hol e kedvező előfeltételek fenn nem forognak, a kisüzemekben is tetemesen javíthatók a viszonyok, mert a sütőiparban a nagyüzem csak a tulajdonképpeni kenyérsütésre vonatkozólag rejt nagyobb előnyöket magában. A finomsüíődák termeivényei kisüzemben is épp oly gazdaságos módon állíthatók elő, mint a nagyüzemben. Hogy a fentebb vázolt viszásságok általánosak a sütőiparban, azt egy Birminghamban nemrég történt adatfelvétel is igazolja. Eszerint a munkaidő túlságos hosszú — heti 90 óra —, a bérek alacsonyak, a munkahelyek egészségtelenek. A sütők szakegylete ezért követeli, hogy a sütőiparra is alkalmaztassék a bérhivatalakról szóló törvény. Követeli, hogy a munkaidő maximuma heti 54 órában s a minimális munkabér heti 28 shillingben (33 60 K) állapíttassák meg. A kefekötők hivatásbeli betegségei. A keíekötők egészsége mindenekelőtt a különböző eredetű porok belégzése által van veszélyeztetve, káros hatással lehet az egészségükre az egyes munkáknál alkalmazott ólom is, valamint a szemhéjakra is káros ingert okoznak a munkaközben a levegőben szétszóródó