Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 13. szám - Egészségügyi szabályok a dolgozó osztályok számára

424 Munkásügyi Szemle finom porrészecskék. A legnagyobb veszedelmet azonban az állati szőrök, sörtékben levő lépfenebacillusok okozhatják. A lépfene részint mint helyi, részint mint általános megbetegedés jelentkezik. A helyi megbetegedés karbunkulus alakjában jelentkezik, mely a legtöbb esetben meggyógyul. Az általános megbetegedés a lépfenebacillus belélegzése vagy lenyelése által áll elő s legtöbbször haláíosan végződik. A lépfenés megbetegedés ellen a sörték, illetve szőrök desinfekciója által lehet védekezni. A forró gőzzel való fertőtlenítés mellett a legfontosabb rend szabály a fertőzés elkerülésére a munkahelynek, ruhának s a munkás testének tisztán tartása. A munkahelynek tehát olyan padlózattal kell ellátva lennie, mely tisztára mosható, a munka megkezdése előtt feltétlenül feli kell venni a munkaruhát, melynek a munkahelyiségben kell maradni s melyet szintén gyakran kell mosni. A munkásoknak a munka befejezése előtt szintén tisztára meg kell mosakodniok. Nagyon ajánlatos, hogy munkaközben a kar ne legyen fedetlen, hanem sima, sűrű szövettel legyen fedve, mely a port nem engedi át. A legutóbbi esztendőben Bajorországban 8 lépfenés megbetegedés fordult elő közte 2 halálos. A 8 megbetegedés közül 5 az ecsetiparra esik. A hatósági óvórendszabályok betartása folytán mindenesetre nagyban korlátozható a lépfenés megbetegedések száma. Sajnos azonban, hogy a kefekötő, ecsetkészitő ipar termeivényeit otthoni munkában is készítik s itt kevésbbé ellenőrizhető az óvórendszabályok betartása. Az otthoni munkások között azért is nagyobb a fertőzés veszélye, mert munkaidejük sokkal hosszabb, mint a gyári munkásoké, minek következtében a fertőzés veszedelmeivel szemben gyengül az ellenállasuk, továbbá mert nagy számban dolgoznak gyermekek is és a lakóhelyiségek szolgálnak munkahelyül. A munkahelyeknek lakó, étkező, vagy hálóhely gyanánt való használatát feltétlenül el kellene tiltani. Építőmunkások védekezése balesetek ellen. Az építőipar különleges viszonyai következtében előforduló^gyakori balesetek lehető elhárítására a németországi építőmunkások építőmunkásvédö bizottságokat alakítanak, amely bizottságok saját ellenőreikkel vizsgáltatják meg az építőipari telepeket arra nézve, betartják-e a törvényes munkásvédelmi rendelkezéseket. A Rajna melletti Frankfurtban működő ily bizottság 1909. évi jelentése azt bizonyítja, hogy e bizottságok eredményes működést fejtenek ki a balesetek elhárítása tekintetében. Az említett bizottság ellenőrének felszólítására 377 esetben szüntettek meg hiányosságokat az épületeken, 696 esetben a városi ellenőrök segítségét kellett igénybe vennie. A bizottság működését a városi tanács is hasznosnak és szükségesnek jelenti ki abban az iratában, melyben közli a bizottsággal, hogy a városi, hid-, csatorna- és kikötő-építkezések ellenőrzésére külön felügyelőt alkalmaz, kinek kötelessége lesz naponkint az összes építkezéseket megvizsgálni és észleleteiről jelentést tenni. A külön felügyelő alkalmazását — mondja a tanács átirata — az is szükségessé tette, hogy számos olyan visszásságot fedeztünk fel, melyek eddig rejtve voltak. A vállalkozók alapos és gyakoribb ellenőrzése ennélfogva szükségesnek mutatkozik. Az 1909. évben Frankfurtban 64 építőmunkást ért súlyosabb, köztük nyolcat halálos baleset. Ingyenes jogi tanács Poroszországban. Az 1911-iki porosz költségvetésben 25.000 márkával többet állítottak be az ingyenes jogvédelem és a munkaközvetítés céljaira. Az összeg legnagyobb része az ingyenes jogi tanácsot osztó hivatalok szaporítására fog fordíttatni. Ezekbe tapasztalt jogászokat hivnak meg. De megkivánják, hegy ezeket az irodákat fiatal jogászok is szorgalmasan látogassák, hogy a jövő jogászai és közigazgatási tisztviselői ismerkedjenek meg a jogvédelmet kereső nép gondolatvilágával, érzés körével, óhajaival, ügyes-bajos dolgaival. Poroszországban 79 községi ily iroda van, ezek közül 30 kap állami támogatást, 32 irodát közhasznú egyesület tart fenn, ezek közül 16 kap állami támogatást. A szociáldemokrácia ellen alakult birodalmi szövetség jogvédő irodái is ismételten kérték az államsegélyt. Nem kapták meg, mert az állam csak pártatlan, politikailag neutrális intézményeket támogat. Az ingyenes jogvédelem igénybevétele évről-évre intenzivebb lesz. A legelső ilynemű szervezetet a német szervezett munkásság létesítette, midőn munkásfitkárai ingyenes jogi tanácsadást rendszeresítettek.