Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 13. szám - Miért emelkedik állandóan a balesetek száma?

Munkásügyi Szemle 413 Biztosítottak száma Sérültek száma Balesetek következmér részleges, állandó keresetképtelenség Év Telepek száma Biztosítottak száma Sérültek száma halálos, Balesetek következmér részleges, állandó keresetképtelenség 1895 — 435.137 5,409.218 33.728 3.644 19.312 780 1896— 442.772 5,734.680 38.538 4.C40 20.251 595 1897— 455.417 6,042.618 41.746 4.252 21.247 625 1898— 456.366 6,316.834 44.881 4.613 22.348 538 1899— 465.554 6,658.571 49.175 4.772 23.837 581 1900 — 478.752 6,928.894 51.697 5.108 24.790 592 1901 — 483.578 6,884.076 55.525 4.979 26.158 595 1902578.834 7,100.537 57.242 4.572 26 680 605 1903— 608.955 7,466.484 60.550 4.720 27.427 621 1904 — 619.449 7,849.120 65.205 4 976 28.868 603 1905 — 637.611 8,195.732 68.360 5.154 29.423 572 1906— 659.935 8,625.500 71.227 5.398 30 134 578 1907— 673.118 9,018.367 75.370 6.078 30.280 571 1908— 696.824 8.917.772 74.581 5.939 29.114 566 1885/1908 11,256.870 146,044.011 1,002.174 48.322 97 714 24.107 Ezek a számok tehát félreismerhetetlenül amellett szólnak, hogy az ipari balesetek állandóan szaporodnak. Ennélfogva figyelemre méltók az említett hivatalos kiadvány szerzőinek azon fejtegetései, amelyek a balesetek emelkedésének magyarázatát iparkodnak adni. Szerintük, az ipari balesetek a következő okok miatt szaporodnak: I. Az ipar általános fellendülése és vele kapcsolatosan a gyári telepek szaporítása; a termelés minduntalan fokozódó intenzitása és az akkord munka. Mivel az ipar mindnagyobb arányokat ölt és folytonosan újabb meg újabb czikkek előállítására vállalkozik, természetszerűen mindig újabb gyártási folyamatok és módszerek is kerülnek alkalmazásba. Mivel pedig ezen még kellőleg nem ismert termelési módszerek és föltételek sokféle újabb baleseti kockázatokat és veszélyeket is rejtenek magukban, ennélfogva az elszerencsétlenedés lehetőségei és alkalmai mindjobban szaporodnak, így köztudomású, hogy a robbanó motorok, az acetylén világítás, a felvonó gépek térfoglalásával számos új baleseti forrás nyilt meg. Az ipari fellendüléssel kapcsolatos gépek beállítása, a termelés intenzitását fokozta, de egyben a munkások testi épségét is nagyban veszélyeztette. Még pedig azért, mivel sem a munkaadók, sem a gépszerkesztők körében, gyökeret még nem vert annak felismerése, hogy az utólagosan alkalmazott védkészülék távolról sem nyújthat oly oltalmat a munkásnak, mintha eleve a gépek szerkesztésénél is arra ügyelnek, hogy a gyártott gépek szerkezete is a baleset elhárítás céljait szolgálja. Ehhez járul még azon sajnálatos körülmény, hogy sok gépszerkesztő túlzott önzésből, a netalán általa fellaláit és a baleset elleni védelmét fejlesztő javításokat azonnal szabadalmaztatja és igy sokszor lehetetlenné teszi, hogy az újítást minden gyáros üzemében értékesíthesse. II. A foglalkoztatott munkások és különösen a női munkások számának szaporodása is a balesetek állandó emelkedésével összefügg. Annál valószínűbb, hogy a foglalkoztatottak száma a balesetek számával okozati viszonyban áll, minél kisebb az igény, amelyet előképzés és szellemi erők tekintetében támaszt az ipari foglalkozás. Mivel pedig manapság a mindinkább tökéletesbülő gépberendezések mellett nem annyira értelmes munkásokra van szükség, ennélfogva éppen a legveszedelmesebb üzemekben nyerhetnek alkalmazást az oly munkások is akiknek alacsony értelmiségén és könnyelműségén a legfejlettebb balesetvédelem hajótörést szenved. Ezen új, de igaz szempontot nemrégiben a német mérnök egyesületének elnöke, Sorge igazgató elsőnek hangoztatta és állításainak igazolására rámutatott arra, hogy Németországban az 1895 1907. terjedő időtartamban a bányászatban 86, a vasiparban 91, a gépiparban 75, a hajógyártásban 32, az elektrotechnikában 267°>kaJ emelkedett a foglalkoztatta!; száma.