Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 13. szám - Miért emelkedik állandóan a balesetek száma?

412 Munkásügyi Szemle •ilDIIBUBI : ^ s SZEMLE. ÍHBIBB BBBSI MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. Miért emelkedik állandóan a balesetek száma ? Igaz, hogy a. kötelező balesetbiztosítás behozatala véget vetett azon szomorú időknek, amidőn egyfelől az elszerencsétlendett munkás csak a munkaadó könyörületéből, vagy ami még keservesebb volt, igényeinek bírói útra való terelésével kaphatott némi kárpótlást az elszenvedett káráért, másfelől a munkaadókat is kártalanítási pörök sokszor az anyagi tönk szélére sodorhatták: mindamellett manapság is még nagyon indokolt, hogy az ipari balesetek gyakoriságával, azok okaival és a bekövetkezésüket meggátló intézkedésekkel foglalkozzunk. Ami a balesetek gyakoriságát illeti mindenképen meglepő, hogy a statisztika még mindig a balesetek állandó emelkedését igazolja. Meglepő, sőt érthetetlen ez a szomorú jelenség; mert köztudomású, hogy az üzemek megvizsgálására és ellenőrzésére hivatott közegek, különösen az iparfelügyelők, mindenhol már évtizedek óta azon irányban buzgólkodnak, hogy az ipari munkával járó baleseti kockázat lehetőleg csökkentessék és a munkaadók is a védkészülékek alkalmazásától már nem idegenkednek annyira. Igaz, hogy a statisztikai adatszolgáltatásban mindenhol felszínre jutó balesetszaporodás nagyrészben az adatgyűjtés tökéletesbülésére és azon tapasztalati tényre is vezethető vissza, hogy az érdekelt munkásosztály, amily mérvben felismeri az őt ért balesetek pontos bejelentésével kapcsolatos előnyöket, éppoly mérvben van azon, hogy minden — annak előtte talán föl sem vett — sérülés azonnal bejelentessék; igaz továbbra az is, hogy a halálos kimenetelű balesetek számában mindenhol határozott és örvendetes apadás állott be; mindamellett kétséget nem szenvedhet, hogy a részleges vagy teljes, muló vagy állandó keresetképtelenséggel járó balesetek nyomán is még megdöbbentően nagy szociális és gazdasági károk járnak. Innen van, hogy az előre haladottabb kulturállamokban, ahol a munkát és az emberi életet megbecsülik, mindjobban kutatják azon okokokat, amelyektől a balesetek bekövetkezése függ és egyúttal arra törekszenek, hogy ezen okok minél előbb kiküszöböltessenek. Arról, hogy mily ijesztő arányban emelkednek évről-évre az ipari balesetek, bő alkalmat adnak azok a hivatalos közlemények, amelyek nem régiben a német munkásbiztosítás életbeléptetésének 25-ik évfordulója alkalmából megjelentek. így pl. a maga nemében páratlan gondossággal készült »25 Jahre Unfallverhütung*1) című beszámoló kapcsán az alábbiakban adhatjuk a Németországban az 1885—1909-ig terjedő időtartamban bekövet* kezett ipari balesetek számát, és azok következményeit; Év Telepek száma Biztosítottak száma Sérültek száma j halálos, Balesetek következmén részleges, állandó keresetképtelenség 1885 — 194.601 2,986.248 226 226 1886 — 269.174 3,473.435 9.723 2.422 3.780 1.548 1887 — 319.453 3,861.560 15.970 2.956 8.026 2.827 1888— 35.697 4,320.663 18.809 2.943 10.270 1.886 1889— 372.236 4,742.548 22.340 3.382 12.788 2.331 1890— 390.622 4,926.672 26.403 3.597 16.194 1.784 1891 — 405.241 5,093.412 28.289 3.634 17.481 1.570 1892 415.335 5,078.132 28.619 3.282 18.049 1.507 1893— 420.874 5,168.973 31.171 3.589 19.740 1.377 1894— 426.335 5,243.965 32.797 3.438 20.025 855 ') Eine Studie der deutschen Berufsgenossenschaften zugeeignet vom Vérein deutscher Revi sions-Ingenieure. Bearbeitet von Bauev und Gory. Berlin 19'O.j