Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 12. szám - Jogi oktatás
368 Munkásügyi Szemle ségére? Nem-e foglalható össze minden nyomorúságunk abba a sóhajba: pas de mesures, d'hommes? Ezeknek az óriási hiányoknak a pótlását vágyunk mi látni a harmadik és negyedik egyetem tanrendjében. Egy kis szabad levegőt, egy kis világismeretet, egy kis tudományt a szó komoly értelmében, ahová elkívánkozzék a hallgatóknak az a kisebb, de becsesebb része, amely nemcsak vizsgázni, de tudni is akar. Tanítsák ám az összes vizsgatárgyakat itt is úgy, mint másutt: de tanítsák azokat is abban a szellemben, amelyben a jövő nemzedéknek majdan működnie kell. Ne oltsák bele a fiatalságba azt a hitet, hogy a jog az, amely a társadalomra ráerőszakolja a maga elavult, penészes kényszerzubbonyát, hanem állítsák oda a jogot úgy, amint az a fejlődés nagy törvénye szerint végeredményben valóban hat és amint annak a mindennapi alkalmazásban is hatnia kellene, ha egyoldalú befolyások egyenes irányáról el nem térítenék: mint a társadalmi fejlődés egyik tényezőjét, mint a szociális élet egyik kimagasló jelenségét, amely azonban sohasem végleges, sohasem teljes, sohasem tökéletes és sohasem logikus, amelynek végső megértését a jogon kivül fekvő társadalmi tényezők ismerete adja meg. Tanítsák így már a római jogot is, amelyet azok hamisítanak meg legjobban, akik azt mint valami absztrakt, minden társadalmi behatástól ment, örök észjogot állítják oda; tanítsák így a modern magánjogot, a fősúlyt a pozitív tételes szabályok ismeretére vetve s belefoglalva mindazt a gazdag és értékes anyagot, amely speciáltörvényeinkbe rejtetten ma csak a legavatottabbak előtt ismert. Ne kezdjék az oktatást a római jogi absztrakciókkal, hanem a külföld mintájára egy bevezető kollégiummal, amelynek feladata az, hogy megismertesse az összefüggést élet és jog között, megtanítson arra, mik az értelme és célja és eszközei a jognak, megismertessen a jogi alapfogalmakkal, áttekintést adjon a jog területe és beosztása fölött. S ne folytassák a természetjoggal, a XVIII. századvég e korcs termékével, amelynek meddőségét már az a másodéves jogászgyerek is egész tisztán és nem minden keserűség nélkül érzi; hanem állítsák fel a társadalomtudományi fakultást, mely a jogi szakokat is magában foglalja s adják elő benne a szociálpolitikát, gondoskodjanak a magánjognak és büntetőjognak szociális irányú előadásáról, hirdessenek speciálkollégiumokat a társadalomtudomány és társadalomismeret legkülönbözőbb vidékei köréből, tágítsák ki a nemzetgazdaságtant társadalmi gazdaságtanná ebben a speciális értelemben, adjanak alkalmat a hazai tényleges gazdasági viszonyok megismerésére és azok nemzetközi összefüggéseinek tanulmányozására — s akkor majd meglátják, hogy az ifjúság örökös vizsgáztatás nélkül is eljár az előadásokra, mert ez az ifjúság sem rosszabb, mint volt a korábbi, legfeljebb — tanítói roszszabbak. S ez, hitünk szerint, a végső bölcsesség ebben a nehéz kérdésben: válogassuk meg jobban a tanárokat. Igaz, itt is áll, amit a pályazsufoltság tárgyalása alkalmából mondottunk: ha más tereken jobb ellátást találnak az erre törtetők, csökken majd a roham ereje. A tanári dotációt úgy kell megszabni, hogy az tisztességes és biztos megélhetést nyújtson, de vagyonszerzésre ne legyen alkalmas. A művelt Nyugaton az átlagos tanári jövedelem nem haladja meg az évi 10.000 frankot illetőleg márkát; a mi drágább megélhetési viszonyaink közt sem volna szabad annak túlmenni a megfelelő maximumon. Amit a tanár ezenfelül tanári tevékenysége körén belül keres — legyen az vizsgadíj, dékáni járulék, leckepénzmegváltás vagy akármi más, — az nem javítja, hanem selejtessé teszi tanári működését. Más persze az orvostanár magánprakszisa, a felfedező szabadalma, az irói tiszteletdíj s hasonlók, amiket a világért sem akarnánk érinteni. S magától értetődik az is, hogy itt mindig csak az újonnan kreálandó állások ellátásáról és nem szerzett jogok elkobzásáról beszélünk. Egy szóval: az új egyetemeket szenteljük a tudásnak: akkor nemcsak ezek az egyetemek fognak virulni, hanem az ott végzettek a mai nemzedéknél derekasabban fogják helyüket megállani. Spectator.