Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 11. szám - Szocziális biztosítás Angliában

360 Munkásügyi Szemle Dr. Wildner általános érdeklődés közepette ismertette a székesfőváros újabb lakáspolitikai akcióját és azokat a kényszerítő okokat, amelyek a fővárost e politika terére lépni kényszerítették. Részletesen ismertette a budapesti lakásnyomornak a különböző kutatások és razziák nyomán megállapított képét és jelzi, hogy e nyomor enyhítésére egyelőre épített mintegy 5.000 új kis lakást a főváros csak kezdetnek tekinti s e politika következetes továbbvitelétől Budapest fővárosnak a lakásnyomorban rejlő fejlődési akadályát idővel teljesen megszüntetni reméli. Ezután dr. Ferenczi Imre Debrecen lakásviszonyairól való kitűnő értesültséggel fejti ki a helyes telek- és lakáspolitika szükségességét és lényegét. Nagy készültséggel mutatja ki annak okait, hogy a székesfőváros közelmúlt és majdnem végzetesnek mondható lakásínségét mi idézte elő. Ajánlja Debrecen városának, hogy mint fellendülése és fejlődése kezdetén levő emporium a főváros elkövetett hibáit igyekezzék elkerülnj és különös figyelemmel irányítsa telek- és lakáspolitikáját jövő fejlődésére való tekintettel, mert a modern társadalomtudomány egy leszűrt és végleg megállapított igazsága az, hogy a lakásügy községi feladat. A fősúlyt minden városnak arra kell fektetnie, hogy területe túlnyomó részében az olcsó építkezésű, kisebb arányú családi házak keletkezése tétessék lehetővé. Csak a város belső részében lehetnek nagyobb bérházak. Az előadók fejtegetéseit nagy tetszéssel és érdeklődéssel hallgatták. Végül pedig az ülés elhatározta, hogy a Magyar Gyáriparosok Orsz. Szövetségének központját megkeresi, hogy a lakásügyi akciót teljes erővel folytassa s hasson oda, hogy a vidéki városok Budapest példájára, vagy más alkalmas módon gondoskodjanak olcsó munkáslakásokról. Az ülés után a Bika éttermében bankett volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Azután dr. Rédei Rezső tartotta meg rövid értekezését arról, hogy munkáskerteknek más városokban való megalapításánál mik az irányadó elvek. Dr. Márk Endre, az ügyvédi kamara elnöke, figyelemreméltó megjegyzésekkel bővítette ki dr. Rédei Rezső előadását; dr. Rácz Lajos élénk színekben festette le Debrecen város kulturhelyzetét. Zubor Andor ismertette Arad város törekvéseit a munkáslakás kérdés megoldása körül. Kívánatosnak tartja, hogy városközi összejövetelek gyakrabban tartassanak a lakásreform, de általában a községi szociálpolitika megbeszélésére s e téren szerzett tapasztalatok kicserélésére. Moskovitz nagyváradi gyáros rámutatott a szociális intézmények fontosságára az iparfejlesztés szempontjából. Sajnálatosnak tartja, hogy Magyarországon a munkásokért még alig tettek valamit, pedig céltudatos szociálpolitikával lehet a munkások helyzetén javítani s őket a kivándorlástól visszatartani. Dr. Ferenczi Imre a felszólalásokból újabb bizonyságát látja az országos lakásreformegyesület szükségességének, amelynek eszméjét Bárczy István polgármester vetette fel. Külföldön mindenütt vannak már hasonirányú egyesületek, melyek kiváló szolgálatokat tettek a lakásreformnak s a nép érdekeit szolgáló városfejlesztésnek s telekpolitikának. Célszerű volna tehát országos lakásügyi kongresszus egybehívása, amelynek a lakásreformegyesület megalakítása s a városokban uralkodó állapotok feltárása volna a célja. Indítványára elhatározták, hogy az országos lakásügyi kongresszus s a lakásreformegyesület érdekében mozgalmat indítanak. Délután a többi kerttelepekre rándult ki a társaság, ahol a telepesek nagy örömmel s büszkén mutogatták fáradtságuk s szorgalmuk eredményeit. A »Petőfi« kerttelep bérlői ez alkalommal tavaszi ünnepélyt rendeztek »népies vacsorával*. Pünkösd hétfőn a Hortobágyra rándult ki a társaság dr. K. Tóth Mihály kulturtanácsnok vezetésével. Nagy érdeklődéssel tekintették meg a debreceni állattenyésztés ott látható remek eredményeit és igen nagy figyelemmel hallgatták Markovics Ferenc ménesmester szakszerű előadásait. A Hortobágyon Debrecen városa vendégelte meg a társaságot. A szűkszavú tudósításból is látható, hogy a szerény keretűnek tervezett tanulmányút során nagyszabású eszméket vetettek fel s az egyszerű kirándulás az első városközi szociálpolitikai értekezletté fejlődött. Másrészt a kirándulást ünneppé avatta a debreceniek lelkes fogadtatása s közmondásos vendéglátása. Mindezért e helyütt csak hálánkat és köszönetünket fejezhetjük ki. A debreceni látogatás mindnyájunk szivébe véste a hálát, a tiszteletet és szeretetet vendéglátó gazdáink iránt: első sorban K. Tóth Mihály városi tanácsnok s Szántó Győző a munkáskertíelepek megteremtője, de mindazok iránt, akiket névszerint felsorolni nem lehet s akik lekötelező szivélyességgel fáradoztak, hogy Debrecen vendégei jól érezzék magukat. Köszönet illeti dr. Ferenczi Imrét is, aki az előkészítés nehéz munkáját sok szeretette! és tapintattal intézte.