Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 11. szám - Szocziális biztosítás Angliában

354 Munkásügyi Szemle Pénztári tagok gyógyfürdőkbe és gyógyintézetekbe való beutalása körül követendő eljárást, az egyezményes gyógyfürdők és gyógyintézetek nevét, a rendelkezésre álló helyek számát és az egyes gyógyintezetekre megállapított napi ápolási díjat feltüntető köriratot az országos pénztár a napokban küldte meg a kerületi pénztáraknak. A körirat elmondja, hogy az állami hivatal a szerződés ellen vagyonfelügyeleti szempontból nem tett észrevételt s minthogy sikerült a szerződésből az üres helyekért kikötött díjat töröltetni, mi sem állja útját az egyezség azonnali életbeléptetésének, mi által az egyes helyi szervek megállapodásai hatályukat vesztették. Hangoztatja a körirat, hogy a pénztári tagok gyógyfürdők- és gyógyintézetek igénybevételére az 1907. évi XIX. törvénycikk 50. §-a 2. pontja alapján feltétlenül jogosultak és igy ez részükről nem mint kedvezmény, hanem mint a betegség esetén nyújtandó többi segélyezés feltétlenül és minden megszorítás nélkül követelhető. A gyógyfürdőket a kezelőorvos javaslata, az állandó orvosi tanács véleménye, a főorvos kórleirása alapján a pénztár igazgatósága, sürgős esetben a pénztár elnöksége engedélyezi, a beutalást azonban az országos pénztár központilag eszközli. Ugyanez az eljárás a gyógykezelés meghosszabbítása tekintetében. Az országos pénztár Abbázia-Iciciben 100, Trancsénteplicen 25—35, Dunaharasztin a Park-szanatóriumban 20, Csizen 25—30, Málnáson 25—30, Hévvizen 25—40, Dalfon 30—60, Stubnyán 40—60, Buziáson 30—40, Újvidék városi ártézi jódosfürdőjében 30—50, Tárcsán 30—50, Karlsbadon 25, Budapest Szent Lukácsfürdő r. t.-nál 20, Gleichenbergben 25, Pöstyénben 40—50, Élesden 24 helyet biztosított. A rendelkezésre álló helyek száma tehát 514-től 679-ig terjed, mig a napi ápolási díj 4 korona 20 fillér és 6 korona 50 fillér között oszlik meg. A >Salvarsanc alkalmazására nézve az országos pénztár 28.852/91 l.^szám alatt köriratot adott ki az összes pénztárakhoz. A körirat megállapítja, hogy a Salvarsan alkalmazásánál különösen fontos és szükséges, hogy a »Salvarsan«-nal kezelt betegek legalább 6—8 napon át állandó orvosi felügyelet alatt álljanak, ezért azok a pénztári tagok, kik Salvarsannal volnának kezelendők, a környékbeli kórházba utalandók, hol a kezelés, megfigyelés és gondozás szakszerűségének mindén biztosítéka megvan. Amennyiben bármely okból a betegnek kórházba való utalása nem volna keresztülvihető, a körirat szerint a »Salvarsan* a pénztári főorvos meghallgatása mellett alkalmazható. A szemüveg minden esetben gyógyászati segédeszköznek tekintendő. Az országos pénztár 1911. évi 18.693. számú körirata megállapítja, hogy a szem fénytörési rendellenessége (rövid vagy hosszúlátás) mindenkor betegségnek minősítendő. A körirat kétségtelennek és teljesen vitán kívül állónak látja, hogy a fénytörő rendellenesség oly bántalom, mely segélyre való jogosultság tekintetében semmiben sem különbözik más betegségtől és az a körülmény, hogy a szemüveg használatát fénytörési rendellenesség, vagy a szemnek azt sokszor követő hurutos megbetegedései vagy pedig a szem más megbetegedései teszik szükségessé, az illető tagnak a szemüvegre mint gyógyászati segédeszközre való igénye szempontjából teljesen irreleváns. Az országos pénztár legutóbbi igazgatósági ülése tudomásul vette a pénzügyminiszter azon leiratát, mely szerint az országos pénztár 1,600.000 korona kölcsön iránti kérelmét nem teljesíti, egyúttal a már adott 800.000 koronára nézve kilátásba helyezte méltányos visszafizetési feltételek engedélyezését. Elhatározta az igazgatóság, hogy a Magyar Általános Hitelbanktól újabb 1,600.000 koronás folyószámlahitelt vesz igénybe. Az állami hivatal azon rendelkezése ellen, mely szerint a lugosi pénztár autonómiájának felfüggesztésével egyidejűleg a lugosi rendőrkapitányt bizta meg a pénztár vezetésével, felir a kereskedelemügyi miniszterhez. Határozatot hozott az igazgatóság olyan értelemben, hogy a betegség folytán szolgálatot teljesíteni nem tudó napidíjasokat 3 hónapra szabadságolni kell és az esetleg továbbtartó betegség folytán elbocsátottaknak utólagos alkalmaztatásra előjogot biztosít. Az állami hivatal azon leirata folytán, melylyel a vidéki utakra engedélyezett lakáspótlékot az igazgatási költségszámla terhére nem engedélyezte, e lakáspótlékokat a kezelési költségszámla terhére vállalta át. Az országos pénztár igazgatási költségei ugyanis az állam által fizetendők, azok a költségek pedig, melyek az állam terhére el nem számolhatók, az országos pénztár felfogása szerint >a kezelési költség* számlára írandók, vagyis részben a betegsegélyezési ág bevételeiből, a kerületi pénztárak beszolgáltatott feleslegeiből, részben a balesetbiztosítási ág bevételeiből, a baleseti járulékokból fedezhetők.