Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 11. szám - Szocziális biztosítás Angliában

352 Munkásügyi Szemle Minden megyében és városi kerületben egészségügyi bizottságokat alakítanak. A bizottság 9—18 tagból áll. Tagjainak egyharmadát a megyei vagy a városi tanács nevezi ki, egyharmadát a segélypénztárak a kerületben levő tagjaik arányában; ha a pénztárak nem ludnának megállapodásra jutni, akkor a biztosítási bizottság nevezi ki őket; a harmadik harmad a »postai befizetőkéből áll. A biztosítási bizottság ezenkívül még néhány tagot nevezhet ki az egészségügyi bizottságba. De ezek száma nem lehet több, mint a többi tagok egynegyed része. Az egészségügyi bizottságok feladata, hogy kerületük területén megvizsgálják az egészségügyi viszonyokat, előadásokat rendezzenek különböző egészségügyi kérdésekről. A bizottság kezeli a tüdőbetegek szanatóriumait. A segélypénztárak évenkint és tagonkint tiz fillérrel járulnak a bizottság adminisztrációs költségeihez. A helyi hatóságok is hozzájárulhatnak a bizottság kiadásaihoz, amely esetben az állampénztár ugyanolyan összeggel járul a kiadásokhoz. Ha a bizottság vagy valamely segélypénztár azt tapasztalja, hogy az illető kerületben a megbetegedések aránya túlmagas, a következő okokat kutathatja: 1. Rossz munkaviszonyok; izzasztórendszer vagy ólommérgezés. 2. Rossz lakás- és egészségügyi viszonyok. 3. Hiányos vagy egészségtelen vízszolgáltatás. 4. A gyárakra, műhelyekre, bányákra és egyéb ipartelepekre vonatkozó rendeletek betartása. A helyi kormányzat vagy a belügyminisztérium ilyen esetekben vizsgálatot rendelhet el és ha megállapítják, hogy a megbetegedések aránya három éven át 10 százalékkal magasabb az átlagnál, felelősségre vonhatják ennek okozóit. Az ilyen okok következtében a biztosításra esett túlkiadások költségeit behajthatják: 1. a vállalkozón, ha ő a hibás ; 2. a helyi hatóságon, ha a bajok a rossz lakásviszonyokból származnak; 3. a helyi hatóságon »vagy a társaságon«, ha a bajokat a víz okozza. Az egészségügyi bizottságnak ilyformán joga van arra, hopy a vállalkozókat és a háztulajdonosokat azon bajok kiküszöbölésére kényszerítse, amelyek a túlságosan nagyarányú megbetegedéseket okozzák. A betegség és rokkantság esetére való biztosítás bevételeire előirányzott összeg a munkások járulékából 264 millió korona, a munkáltatók járulékából 216 millió korona évente. Az állampénztár 1912—13-ban 41,808.000 koronával, 1913—14-ben 80,616.000 koronával, 1915—16-ban 109,512.000 koronával járul a kiadásokhoz, nem számítva azokat a külön kiadásokat, amelyeket az egészségügyi bizottságok eszközölnek. A törvénytervezet második része a munkanélküliség esetére való biztosításról szól. A biztosításnak ez az ága tulajdonképen csak kísérlet és egyelőre a gépiparban, a hajóépítésben és az építőiparban alkalmazott munkásokra kötelező. A biztosításra vonatkozó intézkedések azonban tényleg kiterjednek valamennyi bérmunkásra és alkalmazottra is. A kötelező biztosítás alá egyelőre 2,400.000 munkás esik. A törvény gondoskodik arról, hogy szükség esetén a kötelező biztosítást egyéb szakmákra is keterjeszthessék. A kötelező biztosítás mellett a munkás 25 fillér járulékot fizet hetenkint, a vállalkozó ugyanennyit, az állam pedig az összes kiadások egy negyed részét fedezi. Minden biztosított tagsági kártyát kap, amelybe a befizetett járuléknak megfelelő értékű bélyeget ragasztanak. Ha tehát a munkás egész éven át dolgozik, befizetett járuléka a munkáltatóéval együtt 26 korona. Ha azonban a munkáltató egész évre előre befizeti a biztosítási járulékot, úgy ezt 18 korona befizetésével megteheti. így 8 koronát nyerhet évente. Az eddigi előirányzat szerint a munkások évente 26,400.000 koronát, a mnnkáltatók 21,600000 koronát fizetnének, az állam pedig 16,800.000 koronával járulna a kiadásokhoz. így a pénztár bevétele évenkint 64,800.000 korona lenne a biztosításra kötelezett tagok után. A munkanélküli segélyt a munkásbörze fizeti ki. A segély összege a szakma szerint különböző. így a gépiparban alkalmazott munkások évente 15 héten át heti 8 korona 40 fillért, az építőiparban alkalmazottak évenként 15 héten át