Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 4. szám - A polgári perrendtartás szociális szempontjai. 1.[r

II. évfolyam Budapest 1911. február 25. 4, szám. KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOSITÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dudapest, VII., Rózsa-utca 29. szám. Telefon : 93—99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.911. XA polgári perrendtartás szociális szempontjai. Irta: dr. Meszlény Artúr. X I. Az 1911. évi I. törvénycikk — az új polgári perrendtartás — hazai jogunk történetének egyik legjelentősebb mértföldmutatója. Magánjogunk rendezetlenségének eddig méltó párja volt törvénykezési rendünk örökös ideiglenessége: bizonytalan jog, primitív jogérvényesítés. Az 1893 : XVIII. t.-c.-be foglalt, jóval tökéletesebb sommás eljárás arra indította a felek nagy számát, hogy ezt az eljárást kössék ki esetleges perük számára, noha az egyébként a magasabb bíróság hatáskörébe tartoznék. Ez is félszeg állapot volt: tökéletesebb bíráskodás a csekélyebb értékű perekben, tökéletlen és végnélküli iratváltások a nagyértékűekben. Sőt — s ez már komikus — a kereskedelmi forgalom számára első rendű fontosságú és a dolog természete szerint legsürgősebb természetű váltóper — bármi kis értékű legyen is — az írásbeli eljárás alá tartozott (s az új törvény életbeléptéig tartozik ma is), az alá az eljárás alá, amelynek csak eleje van, vége nincs. Amikor most — talán kissé még korán is — megkönnyebbülten lélekzünk fel abban a hitben, hogy immár törvénybe van iktatva az igazság érvényesülése a perben: időszerű egy kissé foglalkozni ennek az igazságnak a pedigree-jével, a mineműségével, a céljaival; időszerű felvetni a kérdést : mi ennek a törvénynek, hogy úgy mondjam, a szociális hitvallása ? Megérzik-e rajta, és ha igen: hol és miben, az idők járása, az a nagy átalakulás, amelyen egész társadalmi szervezetünk az utolsó évtizedekben átment ? A mai társadalom abban különbözik az akár csak 20 év előtttitől, hogy benne a szervezkedésnek, a csoportokba tömörülésnek hasonlíthatlanul erőteljesebb, differenciáltabb jelenségeit figyelhetjük meg. Nem kell itt kifejtenem, hogy ezt a változást egész gazdasági berendezkedésünkben a nagyipar, az ezzel karöltve járt tőkekoncentráció, a munkáselemnek ezzel szemben reakcióként jelentkezett tömörülése indította meg. A tény ez s ezt a tényt mind erősebben és intenzivebben tükrözik vissza társadalmi berendezéseink, tükrözi vissza jogunk is. A konfliktusok, melyek a való társadalmi élet és a jog között teljesen soha ki nem küszöbölhetően felmerülnek, ma tipikus módon abból támadnak, hogy a jog csak vontatva