Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 3. szám - Törvényjavaslat a nők éjjeli munkájának az eltiltásról

76 Munkásügyi Szemle engedi leszállítani az éjjeli pihenőt minden iparágban, melyre az egyezmény kiterjed. Hogy pedig ily kivételes körülménynek mi minősíthető, azt ismét nem írja körül a szerződés. A vonatkozó tárgyalások főkép a torlódott megrendelések lebonyolításához szükséges sürgős munkát számítják ide.*) Ezeken a fentiekből kitetszőleg épenséggel szűkre nem szabott és a különböző értelmezésre, valamint az érdekelt vállalkozók legkülönbözőbb követeléseire bő alkalmat kiváló kivételeken kívül az egyezmény VIII. cikke még további kivételeket állapít meg. Kimondja ugyanis, hogy az egyezményben foglalt tilalom a nyersrépacukorgyártásra, a bányaüzemeknek a föld felszínén folyó munkáira nézve, ha ezek éghajlati befolyások miatt évenkint legalább négy hónapon át szünetelnek, valamint a gyapjúfésülésre és fonásra nem 2 évvel az egyezmény ratificatiója után, hanem csak ettől számított 10 év múlva lép életbe. Minthogy pedig a ratificatióra kijelölt időpontot nem tartották be az összes államok és így 1908. december 31. helyett 1910. évi január 14-től számítanak az egyezményben kijelölt határidők, a felsorolt iparágak a tilalom alul 1920. január 15-ig kimaradhatnak. Egyébként a cukoripar az egyezmény IV. cikke alapján azután is élvezheti az évszaki iparokra megállapított kedvezményt. Ilyen kivételektől áttört és értelmezésre tág teret adó természetű az az egyezmény, melyet Magyarország az 1908. évi LIII. törvénycikkbe foglalt és amelynek az életbeléptetését, illetőleg keresztülvitelét célozza a kereskedelemügyi miniszter részéről a parlament elé terjesztett törvényjavaslat. Ezen az ingatag talajon az ipari fejlődésünket a munkásvédelemtől úgyis reszketve féltő miniszteri kezdeményezés sem alkothatott a magyar munkásnők részére a szükséges éjjeli pihenőt következetesen és szigorúan érvényesítő törvényjavaslatot. A parlament előtt fekvő törvényjavaslat első benyomása kedvező. Azt a jogot ugyanis a javaslat nem kívánja igénybe venni, melynélfogva azon országokban, melyek eddig a nők éjjeli munkáját még nem szabályozták és melyek közé épenséggel nem dicsőségére Magyarország is tartozik mindeddig, átmenetileg három éven keresztül 11 óra helyett 10 órában állapítható meg a nők éjjeli pihenője. Igen helyesen mutat a törvényjavaslat indokolása — mely mellesleg megjegyezve a nálunk szociálpolitikai dolgokban megszokott szűkkeblűség helyett emelkedett nézőpontból itéli meg a szabályozandó kérdést és méltó volna egy következetesebb és őszintébb törvényjavaslat kisérésére is — arra, hogy az átmeneti intézkedés igénybevételére Magyarországnak nincs szüksége, mert a 11 órai éjjeli munkaszünet a 13 órás nappali munkaidőnek, a szünetek leszámításával pedig 11 órai tényleges munkaidőnek felel meg. minélfogva eléri az Ausztriában megengedett munkaidőt és felülhaladja azt az időt, melyet a nők Németországban munkában tölthetnek. A berni egyezmény alapján a tilalom alól engedett kivételek közül egyet ugyancsak nem vesz igénybe törvényjavaslatunk. Nevezetesen a gyapjufésülésre és fonásra vonatkozólag a törvény érvénybelépését nem kívánja 10 évre kitolni, ellenben már a nyersrépacukorgyárakra, valamint a föld felszínén folyó bányamunkákra vonatkozólag, már amennyiben t. i. ezek az év legalább négy hónapján keresztül szünetelnek, él a berni egyezményben nyert felhatalmazással és ezeket a törvény hatálya alól 1920. évi január hó 15-éig kiveszi. Szintúgy teljes mértékben igénybeveszi a törvényjavaslat az egyéb kivételeket és ezek kivételes, ideiglenes jellege abban valóban már alig ismerhető fel. A 3. §. azokkal az esetekkel kezdi a kivételek felsorolását, melyek csupán az éjjeli szünet rövidítése irányában történhetnek. Az évszakok által befolyásolt üzemekben az egyezmény által megszabott 60 napi korlátozással minden további feltétel nélkül megengedi az éjjeli szünetnek egy ") Actés. 74. old.