Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - Szaktanácskozás Ausztriában a gépkocsivezetők munkaviszonyának törvényes rendezéséről

72 Munkásügyi Szemle idejének is nagy része van a balesetek létrehozásában. De a hiányos kiképzésnek, az alkoholizmusnak, a vakmerőségnek és kísérletezésig kedvnek rovására is sok baleset volt irható. Az osztrák posta 45 kocsit járat, ezek 900.000 km. utat tettek már meg, mégis csak hat baleset fordult eddig elő, és ebből csak egy irható a gépkocsivezető rovására. A kocsivezetők küldötte a közönség könnyelműségét és rosszakaratát állította oda a baleset leggyakoribb okozójaként. A munkaidő 11 óra legyen. Érdekes az, hogy egyhangúlag követelte a tanácskozás, hogy minden automobilvezető legyen köteles magát alkalmaztatása előtt orvosilag megvizsgáltatni, alkalmas-e a pályára, melyet választott. Követelték a vezetők képzését külön iskolákban és a bizonyítványkényszert. Eddig könnyelműen adták ki a hajtási engedélyt. Van vizsgálóbiztos, ki maga sem tud hajtani (!) A balesetek százalékszáma 1908-ban a biztosított kocsik 27*37u/o-a volt, 1909-ben a kötelező szavatosságot kimondó törvény életbelépte óta 18"5l)/°-ra apadt. Azt is kérte a szaktanácskozás, hogy a gépkocsivezetők a vasúti alkalmazottak balesetbiztosításának föltételei szerint biztosíttassanak. Végül akadt még egy automobiltulajdonos, aki bejelentette, hogy a közönség gyakran szándékosan provokálja a baleseteket. Ezzel az akkorddal zárult a különben is igen tanulságos és érdekes tanácskozás. Külföldi gazdasági munkások közvetítése és a szerződésszegések okainak kutatása. A német mezőgazdasági munkásközpont munkaközvetítő intézménye a hatóságok közreműködésével lépett életbe. Miután a porosz belügYminisztérium 1907 december 21-ikáről kelt rendeletében elrendelte, hogy 1908 február l-jétől kezdve az Oroszországból, Ausztria-Magyarországból és az ezekkel szomszédos államokból jövő mezőgazdasági munkások német nyelven kiállított igazoló-jegygyel kell, hogy bírjanak, ezt a központot bizták meg a rendelet keresztülvitelével. A keleti határ 28 helyiségében határhivatalokat létesítettek. Ezeknek száma most már 40-re szaporodott, mert az igazoló-jegy kényszert most már minden külföldi munkásra kiterjesztették. Az igazoló-jegyet a határhivatalban állítják ki a munkás házassági okmányai és munkásigazolványa alapján. Ha a munkás munkahelyét változtatja, azt az igazoló-jegyen rendőrileg láttamoztatnia kell. Ha a munkás érvényes, jelenlegi munkaadója nevére kiállított igazolványt felmutatni nem tud, akkor személyazonosságának megállapítása után meg kell állapítani a szerződésszegésekről vezetett kimutatások alapján, nem-e szerződésszegő. Ha a munkás szerződésszegését elfogadható okkal igazolni nem tudja, vagy visszatér elhagyott munkaadójához, vagy kiutasíttatik. A német birodalmi gyűléshez. Albrecht és társa javaslatot nyújtottak be, mely szerint a kereskedelmi törvény 63. §. egészíttessék ki olyképen, hogy a törvény érvénytelennek nyilvánítson minden oly megegyezést munkaadó és kereskedő-segéd között, mely szerint a betegség tartama alatt a segédnek hat hétre járó fizetésből a betegpénz összegét a munkaadó levonhatja. JOGGYAKORLAT 1 ••• 1 JOGGYAKORLAT 1 — 1 JOGGYAKORLAT DETEGSEGÉLYEZÉS. Köteles-e a pénztár oly betegségből eredő segélyezésre, mely a biztosítási kötelezettség alá eső munkaviszonyba való belépéskor már megvolt? A betegség fogalma. I. A bajor közigazgatási bíróság 1909. május 17-iki ítélete. A betegsegélyző pénztár nem tagadja, hogy Sch. J. szabósegéd 1907 április 22-én alkalmaztatásánál fogva M. helyi betegsegélyző pénztár tagjává lett és 1907 július 8-án — midőn tüdőbaja orvosi kezelésre szorult — a pénztár tagja volt.