Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - A huszadik század feladata a szociális egészségügy terén

Munkásügyi Szemle 61 pádiák útján készen állnak rendelkezésünkre és mindenről vasút és távíró segítségével legrövidebb úton szerezhetünk tudomást. Ez azonban nem bizonyítja egyúttal azt, hogy okosabbak is vagyunk. Tisztán elődeink, őseink okossága az, amit mi élvezünk. Mi csak tetszelgünk abban, hogy magasabb színvonalon állunk, mint ők, pedig mi csak jobban tudjuk értékesíteni az átvett dolgokat. Ebből láthatjuk, hogy agyunk qualitása semmiesetre sem változott lényegesen, észrevehetően. Ami változott, az nem az, hogy tökéletesebbek lettünk, hanem csak a kultúrának gyümölcse, az összegyűlt enciklopédia lett gazdagabb. Ezen tény félreismerése mellett és a technikai vívmányok értékének túlbecsülésével teljesen elhanyagoltuk saját belső életünk megfigyelését. Az emberi kultúra óriási mértékben elhanyagolta a fajt. Ennek okai közt első helyen állanak a theologiai dogmák, mik az embereket azon hitben hagyták, hogy ők egész másnemű lények, mint az állatok és növények, hogy ennélfogva az emberi lélek az agytól teljesen független, hogy az elmebetegnek vagy idiótának a lelke épp oly értéket képvisel, mint az egészséges emberé és hogy utódjai a lélek tekintetében nem különbözhetnek az egészséges emberek utódjaitól. A helyes kiválasztás alkalmazását a különféle állatfajoknál nagyon szükségesnek találták, mert az állatoknál minden mechanikai törvények szerint megy és például a fajméneket igen jól használhatja az emberiség. De az embereknél ezzel nem kell törődni. Ezen felfogás ellen, mely, véleményem szerint, a haladásnak legnagyobb akadálya, mert a faj tökéletesbítését megakasztja, minden erőnkből küzdenünk kell. Ha a XX. század a szociál-hygienie terén reá váró feladatoknak eleget akar tenni, akkor első sorban a helyes kiválasztás elvének győzelmére kell törekednie. Még egy szempontra akarok rámutatni. Vannak közöttünk okos és buta emberek, dolgosak és lusták. Ez mindig igy volt. De a rendelkezésünkre álló encyklopadiák segítségével ma a középszerű ember többet alkothat, mint azelőtt a kiváló. Ezáltal túlbecsüljük alkotásainkat és nem vesszük észre fajunk degenerációját, mely kétségtelenül már nagy dimenziókat öltött. Ebben áll a baj. Más fajok, melyek józanabbul ítélik meg önmagukat, mint mi, egyszerűen elébünk fognak kerülni és minket második helyre fognak szorítani. Ha a sárga fajok ma már képesebbek kultúránkat elsajátítani, akkor 200 év múlva erősebbek lesznek, mint mi és túlszárnyalnak bennünket. Ha ezt meg akarjuk akadályozni — és ebben látom az előbb mondottak folytán a szociál-hygienikus törekvések alapját — akkor a bajnak okát, a bajnak a forrásait kell megszüntetnünk. Tisztába kell, hogy jöjjünk azon tényekkel, melyek a helyes kiválasztást és ezen úton fajunk tökéletesbítését megakadályozzák.