Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - A munkásbiztosító pénztárak végleges átszervezése

Munkásügyi Szemle SZEMLE. MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. A munkábiztosító pénztárak végleges átszervezése. 1907. évi július hó 1--én lépett életbe az új munkásbiztosítási törvény és most két és fél év elteltével történik meg a pénztáraknak a törvény értelmében való végleges átszervezése. Ma már mindenki elismeri, hegy az a sietség, amelylyel a törvényt mehalkották és életbe léptették, nagyon sok bajnak és visszásságnak lett az okozója. Bizonyos az is, hogy a hosszantartó ideiglenes állapot egyáltalán nem volt akalmas arra, hogy a törvény hatását a gyakorlatban kipróbálja és a törvény szellemét a mindennapi életbe átvigye. Annál nagyobb örömmel fogadja az érdekeltség köréből mindenki, hogy végre eljutottunk ahhoz az időponthoz, amikor a sok ideiglenesség, a sok tapogatódzás, ingadozás és mindezek következtében a helyzet bizonytalansága megszűnik és e fölötti örömünk elfelejteti velünk a két és fél évi átmeneti idő viszontagságait és keserűségeit. A végleges átszervezéssel hisszük, hogy nemcsak az átmeneti korszak nehézségei és kellemetlenségei tűnnek el végleg, hanem a munkásbiztosítás terén új korszak kezdődik, amelyben kölcsönös megértéssel, az ügy iránt való szeretettel fogja mindenki kötelességét teljesíteni. Az átszervezésre vonatkozó rendelet a »Munkásbiztosítási Közlöny« folyó évi január hó 13-án kelt számában jelent meg. A rendelet nem a szokott bürokratikus szárazsággal végződik; záradéka a megszokott fenyegetéseket csak burkoltan tartalmazza, e helyett bizonyos lelkes hangnemben apellál az érdekeltség érzületére és ha a hivatalos eljárásban a szentimentálizmust nem is keressük, nem is helyeseljük, mégis el kell ismernünk, hogy ez a hang a munkásbiztosítás végrehajtó közegeinek - a sok rendelet, utasítás sőt ukáz után — bizony jól esik és mindenesetre hatásosabb, mint bármennyi paragrafusra és megtorlásra való hivatkozás. A végleges átszervezés abból áll, hogy a munkásbiztosító pénztárak újonnan választják közgyűlési kiküldötteiket. A választás után rögtön összeül a közgyűlés, mely a pénztárak igazgatóságát és az Országes Pénztár közgyűlési kiküldötteit választja meg, ezután az Országes Pénztár igazgatósága is véglegesen megalakul. Most lesz alkalmuk tehát a törvény életbe óta első izben a munka-adóknak is a választási mozgalomban részt venni és a paritás hatása tulajdonképen csak a választások után megalakuló közgyűlésen és igazgatóságokban lesz érezhető. Ennél nagyobb fontossággal bír, hogy a most alakuló igazgatóságoknak lesz feladatuk a pénztátri tisztviselőket véglegesíteni, a szolgálati fegyelmi és ügykezelési szabályokat megalkotni. Szükséges, hogy e feladatokat kellő tapintattal, minden érdek latbavetésével és a pénztári tisztviselők jogos érdekeinek kielégítésével oldják meg. A pénztári tisztviselők nagy tömege 62