Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A munkaadók sztrájk ellen való biztosítása

44 Munkásügyi Szemle zatának kézbesítéséig minden hó 3-án előleges részletekben havi 30 (Harminc) korona járadékot fizessen. Indokok: A pénztári iratoknál levő balesetjelentés és balesetvizsgálati jegyzőkönyv adataiból megállapítható tényállás szerint az igénylő 1908 január 1-én a B. V. V. V. társ. munkaadó szolgálatában a földalatti villanyos kocsiszínben kocsiablakokat tisztogatott és e közben a kocsiszín aknájába esett és ennek folytán a fején és jobboldali lapocka táján zuzódást szenvedett. Minthogy pedig az 1907. évi XIX. t.-c. 91. §-ának 4-ik bekezdése értelmében az ideiglenes kártalanítás tárgyában hozott határozat is megfelebbezhető, az igénylő által a munkaképesség csökkenésének megfelelő kártalanítás iránt előterjesztett felebbezési kérelme érdemlegesen volt elbírálható. Azt, hogy az igénylő a balesete előtt teljesen egészséges volt-e ? Megállapítani nem lehetett és ezért a választott bíróság a pénztári főorvosi és a bírósági szakértő vélemények alapján azt nem vehette bebizonyítottnak, hogy az igénylő jelenlegi betegségeit a baleset okozta volna; amennyiben ilyen értelmű határozott kijelentés egyik véleményben sincsen. A választott bíróság a felhítt vélemények alapján azonban bizonyítottnak vette azt, hogy az igénylő betegségének mostan észlelhető nagyfokú rosszabbodását a baleset idézte elő. Minthogy pedig az irányadóul elfogadott orvosszakértői vélemény szerint az igénylő a megállapított betegségei folytán jelenleg teljesen munkaképtelen; ámde a baleset előtt még ha betegsége kis mérvben meg is volt, mégis képes volt állandóan kereset céljából dolgozni: ennélfogva a választott bíróság azt állapította meg, hogy az igénylő a balesete folytán lett munkaképtelenné. Ugyanis a baleset következményeinek helyes megítélése csakis annak megállapítása mellett történhetik, hogy adott esetben az esetleg már gyengült munkaképességű egyén munkaerejét a baleset mennyiben csökkentette ? Az 1907. évi XIX. t.-c. 70. §-a értelmében 100°/o-os munkaképességcsökkenésnek 60°/o-os járadékkártalanítás felel meg és mert az igénylő által a balesete előtti időben, balesetbiztosítási kötelezettség alá eső üzemben élvezett fizetés alapján a felhítt törvénycikk 78. §-a szerint való számítás mellett egy évre 600 koronát tesz ki a kártalanítás alapjául szolgáló összeg: a kártalanítás ezen összeg 60°/o-ában, vagyis évi 360 koronában állapítandó meg. Tekintettel arra, hogy az igénylő munkaképességének csökkenése az orvosi vélemények szerint állandó és ezért az állandó kártalanítás már 1908. évi november hó 18-ika, a pénztári főorvosi vélemény kelte után megállapítható lett volna, az iratokat a kérdésben leendő határozathozatal végett az 1907. évi XIX. törvénycikk 91. §-a értelmében az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatóságához át kellett tenni. * A választott bíróság ítélete ugyan a munkásbiztosítási hivatal 14. számú elvi döntvényének szempontjából nem áll meg perrendileg, valamint nem áll meg perrendileg azon rendelkezése, hogy járadékot állapít meg addig, míg az országos pénztár az állandó járadék tárgyában határoz, tehát tulajdonképpen az ideiglenes járadék elleni felebbezési eljárás során állapít meg állandó járadékot, érdemi részében a német munkásbiztosítási joggyakorlatnak irányzatával összhangzásban, az üzemi baleset és ennek következményei fogalmát a lehető legtágabban magyarázza, igen helyesen. III. Az alsó-ausztriai balesetbiztosító intézet választott Bíróságának 1909. évi november hó 26-iki ítélete. Josef S. segédmunkás a Dunagőzhajózási társaság szolgálatában a Praterquain szódával teli zsákok hordásával foglalkozott. Néhány nap múlva egyik társa figyelmeztette, hogy háta vérzik. Tényleg a nevezett segédmunkás a szódapor behatása folytán a megizzadt test háti részén sérülést szenvedett. Az alsó-ausztriai balesetbiztosító intézet, melynél S. balesetét bejelentette, nem állapított meg kártalanítást, mert álláspontja szerint a szódazsákok folytatólagos hordása nem tekinthető hirtelen beállott eseménynek, tehát balesetnek. S. jogi képviselője dr. K. O. útján keresetet adott be a Választott Bíróságnál. A Választott Bíróság Josef S. kártalanítási igényét megállapította, járadékot itélt meg azzal az indokolással, hogy a szakértő orvos véleménye szerint a a szódapor egyszeri behatása, különösen ha a test izzadt, alkalmas arra, hogy sérülést idézzen elő. Ezzel a jelen esetben a pillanatnyi behatás mint előfeltétel meo van állapítva, tehát üzemi baleset fenforog.