Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A munkaadók sztrájk ellen való biztosítása

40 Munkásügyi Szemle s ez időtől kezdve munka nélkül volt. Augusztus 2-án a pénztár orvosa megvizsgálta, mellhártyagyuladást konstatált és kórházi kezelést javasolt. A községi betegsegélyző pénztár nem gondoskodott a kórházi kezelésről, azzal az indokolással, hogy július 31-én szolgálati helyéből kilépett és így elveszítette igényjogosultságát. Ezután 0. község városi kórházában vették fel, hol szeptember 19-ig kezelték. A kezelés 96 márka költséget okozott. A kórház panaszára B. községi betegsegélyző pénztár ezen gyógykezelési költség megtérítésére köteleztetett azzal az indokolással, hogy X. betegsége már a munkaviszony idejében megvolt, amint ezt 0. városi kórház igazgatója megállapította és így a betegség még abból az időből származik, midőn X. még pénztári tag volt. Az ezen ítélet ellen beadott felebbezés elutasíttatott. Indokok : Ezen kérdés eldöntésére, vájjon köteles-e D. községi biztosító^ pénztár tagjainak olyan betegségénél betegsegélyt nyújtani, mely csak kilépés után mutatkozott, csak egy körülmény fontos: a betegség, azaz az egészségi állapot megzavarása, mely orvosi kezelést és kórházi ápolást igényelt, akkor keletkezett-e, midőn panaszos még munkaviszonyban volt. Hogy ez tényleg így volt, bizonyítja 0. községi kórház igazgatójának orvosi szakvéleménye és ha nincs is ezen szakvéleményben semmi közelebbi részlet a betegség neme és természetéről, mégis a mellékelt kérdőívből, melyre az orvosi szakvélemény rámutat, valamint a B. községi biztosító pénztár orvosának bizonyítványából, mely 1906. augusztus 2-án kelt, kiviláglik, hogy X. mellhártyagyuladásban betegedett meg és kórházi kezelésre utasíttatott. E betegség természete és az a körülmény, hogy panaszos B. községi biztosító pénztár orvosánál, kit legelőször keresett fel orvosi tanácsért, panaszkodott, hogy már régen betegnek érzi magát és a betegség folytán a munkából kilépett, amivel összhangban van az a körülmény, hogy más munka után is nézett, arra enged következtetni, hogy a kilépés után második napon két orvos által konstatált betegség, melynek teljes kifejlődésére általánosan észlelt tapasztalat szerint több idő kell, már hosszabb idő óta, de mindenesetre már akkor lappangott, midőn X. még a B. községi biztosító pénztár tagja volt. Nem az dönt, vájjon a biztosított magát betegnek tartotta és orvosi kezelést keresett, hanem az, vájjon tárgyilagos orvosi szakértői felfogás szerint fennállt-e betegségi állapot, mely orvosi kezelést igényelt. Ezzel elesik a felebbezés azon indokolása, hogy X., miután nem keresett addig orvost, míg munkában volt, orvosi szempontból betegnek tekinthető volt ugyan, de jogi szempontból nem. Éppen úgy nem fontos a be- és kijelentés a biztosítási kötelezettség kezdetének és végének megállapítása. A betegsegélyezési törvény értelmében a biztosítás a biztosításra kötelezett foglalkozás megkezdésével automatice lép életbe. A be- és kijelentési kötelezettség a munkaadók részéről csak ellenőrzés céljából áll fenn. X. betegsége miatt nem léphetett új munkaviszonyba, de ha be is lépett volna más munkaviszonyba, akkor sem szűntek volna meg igényei a panaszolt pénztár ellen, ha kimutatja, hogy betegsége már akkor szereztetett, mikor B. községi biztosító pénztár kötelezett tagja volt. II. A m. kiv. állami munkásbiztosítási hivatal 1909. évi november 18-án kelt 1909—40/44. számú ítélete. ítélet: A magyar királyi állami munkásbiztosítási hivatal a pénztár felebbezését elutasítja; egyszersmind az I. fokú bíróság Ítéletét részben megváltoztatja és igénylő részére az 1907. december 22. napjától 1908. január 11. napjáig terjedő három hétre napi 1 K 97 fillér táppénzt, összesen 41 K 37 fillért megállapít, amelynek három nap alatti megfizetésére az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárt, különbeni végrehajtás terhével kötelezi. L. 0. a győri kerületi munkásbiztosító pénztárnál 1907. november 12 napjától 1907. december 21. napjáig táppénzzel segélyezett tag volt. Az 1908 január 2. napján ismét betegnek jelentkezett, azonban táppénzben nem részesült és több-