Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A munkaadók sztrájk ellen való biztosítása

Munkásügyi Szemle 39 JOGGYAKORLAT 1 »• 1 JOGGYAKORLAT mmm j BETEGSEGÉLYEZÉS. A pénztári tag fel van jogosítva arra, hogy nem pénztári orvost igénybe vegyen, ha a pénztári orvos tévedésből egészségesnek jelentette ki. A hamburgi országos főtörvényszék 1908. május 8-iki ítélete. Indokolás •' Bár a panaszolt pénztár nem tartozik felelősséggel azért, hogy orvosai a betegeket helyesen kezelik, felelősséggel tartozik mégis azért, hogy a betegek rendelkezésére állított orvosi apparátus általában működjék. A pénztár kötelessége tehát gondoskodni arról, hogy orvosa ne tagadja meg a beteg tag kezelését. Ilyen esetben kell, hogy a beteg tagnak joga legyen, hogy a pénztár költségére idegen orvoshoz forduljon, mert a betegségek gyógyítása nem várhat addig, míg az illető tag per útján kényszerítette a panaszolt pénztárt, hogy beteg tagjainak orvosi kezelést nyújtson. Az a tény, hogy a pénztári orvossegélyre szorult tagot tévesen egészségesnek jelentette ki és ezért nem gyógykezeli, olybá vétetik, mintha a pénztári orvos a kezelést megtagadta volna. Meglehet, hogy a pénztári orvos ilyen tévedése a diagnosis nehézsége miatt menthető; de az orvos helytelen véleménye, mely szerint semmi ilyen kezelést igénylő betegség nem észlelhető, nem foszthatja meg a valóban beteg tagot azon jogától, hogy a pénztár terhére idegen orvosi segélyt igénybe vehessen. A most idézett ítéletnek törvényi alapja a Gesetz betreffend die Krankenversicherung der Arbeiter vom 15-ten Juni 1883. 6. §-ának 6. pontja: A községek (mint betegsegélyezési szervezet) elhatározhatják, hogy az orvosi kezelés, a gyógyszer kiszolgáltatása és kórházi ápolás csak bizonyos orvosok, gyógyszerek és kórházak által eszközöltessék és a más orvosok, gyógyszertárak és kórházak igénybevétele által felmerült költségek sürgős esetektől eltekintve, meg nem téríttetnek. Az 1907. évi XIX. t.-c. 59. §-nak utolsó bekezdése, mely az idézett törvényi rendelkezésnek megfelel, a következő : Ha a tag nem oly orvost vesz igénybe, a ki a kerületi munkásbiztosító pénztár feltételeit elfogadta, vagy oly gyógyszertárt vagy köz-, illetve nyilvánossági jellegű kórházat vagy olyan magánkórházat, illetve gyógyintézetet vesz igénybe, mellyel az országos munkás betegsegélyző és balesetbiztosító pénztár a tag gyógykezelésére és ápolására nézve előzetesen egyezséget nem kötött, az ebből származott költségek, beigazolt sürgős szükség eseteit kivéve, az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárt nem terhelik. A két törvényi rendelkezés egybevetéséből megállapítható, hogy a hivatkozott ítéletben megnyilvánuló jogi felfogás az 1907. évi XIX. t.-c. keretén belül is helyet foglalhat. A pénztár segélyezésre köteles oly betegség után is, mely bár a biztosítási kötelezettség alá eső munkaviszony tartama alatt keletkezett, csak a munkaviszony, illetve a pénztári tagság megszűnése után igényelt segélyezést. I. A hesseni közigazgatási bíróság 1907. szeptember 14-én hozott ítélete. X. asztalossegéd 1909 április havától július 31-ig a községi betegsegélyző pénztárnak kötelezett tagja volt. Július 31-én kilépett a munkából