Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1910 / 9. szám - Nyomorékok és nyomorékgondozás Németországban
314 Munkásügyi Szemle csupán a 21-ik életkorú asszonyok lehettek hivatalosan prostituáltak,^ jelenleg a korhatár már a 18, sőt néhány esetben a 16-ik életévre szállt le. 1909. évi január hó elsején orvosrendőri ellenőrzés alatt állott 3.240 prostituált. Ijesztő a megbetegedettek száma. Az újonnan felvett 214 prostituált közül 111 volt bujakóros. A prostituáltak között ősi nemesi családból valók, hivatalnok-, kereskedő-, polgári és földmívescsaládból származók voltak. A prostituáltak legnagyobb része csupán elemi iskolákat végzett, de akad köztük a gimnáziumot vagy más középiskolát végzett is. Legnagyobb része a prostituáltaknak a 14 és 18-ik életév között bukott el. 400 nyilvántartott prostituált közül 57, állításuk szerint, nemi erőszakot szenvedett, 205-en önként (azaz anyagi szükségből) mentek a prostitúcióhoz, 42 nyíltan bevallotta, hogy külső szükség nélkül adta el magát. De a nyilvántatott (reglementált) prostitúciónál sokkal nagyobb Szentpéterváron, valamint általában a nagyobb városokban a titkos prostitúció. Ezek számát Szent-Péterváron 20-30.000-re becsülik. Az 1908-ik évben az irgalmasok házában* felvett 250 prostituált közül csupán 40 volt nyilvántartva. MUNKÁSVÉDELEM. Száz pesti szabótanonc. Egy lelkes fó'városi pedagógus közvetítésével és segítségével szerezhettem adatokat száz pesti szabótanoncról. Az iskolába nem járó, nem szerződött tanoncokra vonatkozó adatok is személyes szemlélet eredményei. A száz tanonc közül 81 kisiparosnál van alkalmazva; 12 éven aluli korban 9 volt, 17 évnél idősebb 3. Gümőkórban szenved 8, skrofulozisban szenved egy, a vérkeringési rendszer betegségeiben 23, az emésztési rendszer betegségeiben 6. A betegek közül szembajban is szenved öt, az egyébként egészségesek közül kettő szembeteg; bőrbajban három szenved. Mind a három rühben. Egy tanonc ágybavizelésben szenved. 78 tanonc teljes ellátásra van a mesternél. Mind a 78 az ipari munkán kívül háztartási munkára is alkalmaztatik: tisztogatási munkák, gyermekdajkálás, bevásárlás, tehercipelés. Rendes fa- vagy vaságyban, egymaga egy ágyban aludt 36. Rendes ágyban, de másodmagával 10, harmadmagával 3. A földön, műhelyben vagy a konyhában esténként hevenyészve megvetett fekhelyen egyedül feküdt 14, a többi 15 ilyen fekhelyen feküdt többedmagával. Egy tanonc (14 éves) egy nagy faláda tetején aludt. Ágyneműje a munkában levő ruha volt. Egy paplant kapott csak takaródzásra. Kielégítőnek mondható a táplálkozás 46 esetben (három étkezés napjában, minőség és mennyiség kielégítő), három tanonc valósággal éhezett, mind a három esetben a munkaadó kisiparos családja is éhezett, egy esetben a munkaadó alkoholista volt. A többi 29 esetben a táplálkozás vagy minőség, vagy mennyiség tekintetében hiányos. Testi fenyítékben részesült az utolsó hét nap folyamán 60 tanonc, 18 esetben csak a segédek részéről, átlag 9—10 órát dolgozott naponta 31, 10—11 órát 18,11 —12 órát 38,12—13 órát 5, 13—14 órát 5, többet mint 14 órát 3. Az 1900. évi népszámlálás statisztikája szerint 3.610 szabótanonc közül, 1.140 dolgozott napi 9 órát, 1.349 napi 11—12 órát, 194 napi 13—14 órát és 33 tovább dolgozott 14 óránál. Ezek hivatalos adatok. Száz esetből általános következtetéseket nem lehet levonni. De igenis be lehet számolni bizonyos impressziókról és ezek elég lehangolok. A szabókisiparos itt a nagyvárosban sok esetben maga is inkább bérmunkás, ki otthonmunkát végez a nagyipar számára. Az igen gyakran proletár sorsban élő kismester rendesen vidékről, gyakran a földmíves osztályból kap tanoncot. A gyermek itt rendesen 5 órakor reggel kél, este 10-ig dolgozik a házi munkán kivül egyhangú és egyforma ipari bérmunkát végez, a »szezon« idején akárhányszor késő éjszakáig 11—12 óráig dolgozva. Még az is, aki egyáltalában nem szentimentális, borzalommalkell, hogy gondoljon ezeknek a gyermekeknek a sorsára. És ha tudományos elfogulatlanságra törekedve, gondosan akarjuk is kerülni az osztályharcok szo-