Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 9. szám - Az ipari munkások táplálkozásáról

Munkásügyi Szemle 311 kás családi viszonyai nagy szerepet játszanak. A nagyobb bérű munkások feleségei leánykorukban többnyire háztartási munkások voltak, rendszerint értenek a főzéshez és ellátják férjeiket racionális és Ízletes eledellel, mjg a tanulatlan és első sorban a nőtlen munkások a korcsmára szorulnak. És ez munkaképességükre nagy befolyással van. Ebben a tekintetben a munkaadók ismét sokat tehetnének, amennyiben nagyobb üzemeknél saját kantinok[létesítése!által olcsó és kielégítő második reggeliről gondoskodhatnának. A jelentés szerint igen örvendetesen terjed úgy munkásoknál, mint munkaadóknál az érzék az alkoholizmus leküzdése iránt. Az, hogy a munkások a munka megkezdése előtt reggel pálinkát vagy más szeszes italt fogyasztanának, a jelentés szerint Németországban már csak kivételesen, egyes helyeken fordul elő. A munkaadók jól felfogott saját érdekükben mindjobban gondoskodnak alkoholmentes italokról munkásaik számára és támogatja ezt a munkásság által rendezett különféle pálinka- és sörbojkott. (A borfogyasztás a német munkásságnál egyáltalában nem számottevő.) De rendkívüli fontosságú, hogy a jelentés szerint különösen a nagyobb üzemeknél a jó ivóvízzel való ellátás majdnem mindenütt kifogástalan. Világos, hogy az ipari munkások nagy tömegének táplálkozása nagyfontossággal bir úgy a munkások egészségére és munkaképességére, mint utódaik minőségére. A táplálkozás módja pedig szoros összefüggésben van első sorban a munkás anyagi helyzetével, de nemkülönben háztartásának rendezettségével. Ez irányban nem lehet eléggé hangoztatni a főző- és háztartási iskoláknak szükségességét munkásleányok számára, továbbá a munkaadók fent jelzett kötelességeit. A kereskedelmi kormány ezen viszonyok figyelembevételével igen nagy szolgálatot tenne a munkásegészségügynek. Orvosi vizsgálat a házasságkötés előtt. Mint e lapok hasábjain már röviden jeleztük, a német »Reichstag«-hoz kérvényt nyújtottak be az iránt, hogy foglalkozzék a kérdéssel, hogy az eugenetika szempontjából nem volna-e kívánatos a házasulandókat oly orvosi bizonyítvány benyújtására kötelezni, mely szerint a szándékozott házasságkötés tekintetében orvosi tanácsot vettek igénybe. A kérvényt Dreitfeld Arthur, ranisi (Thüringia) gyógyszerész nyújtotta be a következő indokolással: . . . Betegségeknek, testi és lelki hibáknak egész sorát ismerjük, melyeket tapasztalat szerint az utódok öröklik, például általános gyengeség, vérszegénység, tuberkulózis, syphilis, ideg- és elmebajok. Ha ezen terhelt gyermekek nem halnak el korán, akkor szüntelen kútforrásai a gondoknak és költségeknek úgy a szülők, mint a községek számára. Ha ezek később házasságot kötnek, akkor a szomorújáték újból kezdődik. A régi Spártában a gyenge és nyomorék gyermekeket megölték, a legújabb időben pedig indítványozták, hogy az ilyen embereket tiltsák el a házasságkötéstől. Ilyen kényszerrendszabály azonban ellenkezik az emberi méltósággal és az egyéni szabadság elveivel. Ezért az indítványozó csak azt kívánja, hogy a házasulandók felvilágosítandók jelenlegi és a mennyiben ez lehetséges, jövőbeli egészségi állapotukról, anélkül, hogy szabad elhatározásuk bármikép is korlátoztatnék. Ezen felvilágosítást jelenleg csak nagyon kevesen keresik, sőt sokan határozottan kerülik. A legtöbb embernek a házasságra elegendő az, hogy elérték a szokásos kort és elegendő a jövedelmük. Ez nem méltó előrehaladott kultúránkhoz ! Fejlesztenünk kell az erkölcsi, gazdasági és nemzeti lelkiismeretet! Öntudatára kell hozni a népnek, hogy a valódi házasság leglényegesebb követelménye a házasfelek egészsége! A kérvényező foglalkozik még az esetleges ellenvetésekkel és végül megemlíti, hogy talán több lenne a törvénytelen gyermek és valamivel nagyobb a prostitúció, de ezt alárendelt jelentőségűnek tartja az elérhető nagy előnyökkel szemben. (Véleményünk szerint a szerző eltolta az ügy súlypontját. Nem a házasságkötés a fontos, hanem a gyermeknemzés. Vájjon a gyermek törvényes vagy törvénytelen, az nem alterálhatja az eugenetikát. Szerk.) A szerző még hangoztatja az úgynevezett *Ledigenheime« (otthon nőtlen férfiak vagy hajadonok részére) alapításának szükségét és a következő szavakkal végzi különben végig érdekes és rokonszenves fejtegetéseit: • Több egészség, kevesebb gond, több néperő, kevesebb népteher, több céltudatos emberiség, több boldogság.*