Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 9. szám - Aggkori és rokkantbiztosítás Franciaországban

Munkásügyi Szemle 309 kokat felerészben fizessék a munkások és munkaadók. A centrumpárt szónoka főképpen a pénztári alkalmaztatásnak egységes szabályozását követeli. A birodalmi gyűlés ez alkalommal főképen a betegség esetére való biztosításnak kérdésével foglalkozott és kevesebb súlyt helyezett a baleset- és rokkantbiztosításnak ügyére. Ez utóbbiakat, nemkülönben a hátramaradottak biztosításának ügyét is inkább csak érintve tárgyalta. A gyűlés a javaslat további megvitatását egy 28 tagú bizottságra bizta. A németországi betegsegélyző pénztárak értekezlete. Folyó év április hó 3-án a németországi betegsegélyző pénztárak képviselői értekezletet tartottak, hogy állást foglaljanak a birodalmi biztosítási rendtartásban előterjesztett javaslatok ügyében. Az értekezleten öt millió biztosított tagnak képviseletében 48 pénztári szövetség képviselői jelentek meg. Az értekezlet igen hevesen tiltakozott az ellen, hogy a kormány egyfelől a legmesszebbmenő módon támogatta az ipartestületeknek ellenséges indulatú kívánságait, másfelől pedig a biztosított millióknak óhajait egyáltalán nem vette tekintetbe. A javaslatok nemcsak a pénztárak önkormányzatát sértik, hanem azokat egyenesen kiszolgáltatják a bürokráciának. A biztosítottaknak, nemkülönben a munkáltatóknak képviselői egyhangúlag olyan határozati javaslatban állapodtak meg, amelynek értelmében az a bizottság, amelyet a belegsegélyző pénztáraknak V. kongresszusán választottak, minél sürgősebben kérvénynyel forduljon a birodalmi gyűléshez, hogy a nagygyűlésnek alapvető követelései megfelelő módon érvényesülhessenek. Ezt a kérvényt már be is adták. A szegedi kerületi munkásbíztosító pénztár 1909. évről szóló jelentésében kezelési felesleg gyanánt 21.388 kor. 65 fillért mutat ki, amely összeg 14.483 kor. 37 fllérrel kedvezőtlenebb az 1908. évi eredménynél. Az 1909. évben 236.579 koronás járulékbevétel mellett 164.191 korona, vagyis 69'40%-a fordíttatott segélyezésekre. Táppénz kiadás volt 65.762 korona, ami a járulékbevétel 27'7%-nak felel meg. A taglétszám átlag 12.412 volt. Ebből a legnagyobb rész az I —II. napibérosztályokban kontingálódott. Az átlagos járulék-quóta tehát nem volt több évi 19 koronánál. Az 1910. évre 3.000 korona, az 1911. évre pedig 5.436 korona van felvéve a költségvetésben felesleg gyanánt. A gyöngyösi kerületi munkásbiztosító pénztár által kiadott évi jelentés szerint a pénztár 9.940 kor. 21 fillérnyi felesleggel zárta le 1909. évi eredményszámláját. A kedvező eredményt kétségessé teszi a kinnlevőségek magassága, ami 26.241 koronát képviselt, vagyis több mint 55%-át az évi előírásnak. A taglétszám átlag 2.496 volt. Segélyekre 25.154 koronát fordított a pénztár, ami a bevételnek 54'23%-a. Táppénzre 9.297 koronát adtak ki, ami a járulékbevételnek 20°/o-a. Az 1910. évi előirányzat 550 koronás, az 1911. évi pedig 500 koronás felesleggel szerepel az évi jelentésben. A magyaróvári kerületi munkásbiztosító pénztár 1909. évi zárszámadását 12.114 kor. 09 fillérnyi hiánnyal zárta le, a mit a pénztár a járulékok 7. napjára eső részének eltörlésére vezet vissza. Az alig 3.500 tagot számláló pénztár mindössze 72.369 koronát kitevő járulék-bevételből volt kénytelen fedezni költségeit, amelyek között a segélyezési kiadás 44.459 koronával szerepel, ami a bevétel 61'43°/o-át teszi. Táppénzre 23.231 koronát, a járulékbevétel 39%-át fordították. A munkaadói kinnlevőség alig 1 l°/o-át teszi az évi járulékbevételnek. Az előirányzatban 1910-re 1.100 korona, 191 l-re pedig 600 korona van beállítva felesleg gyanánt. A verseczi kerületi munkásbiztosító pénztár közrebocsátott évi jelentése szerint az 1909. évre előirányzott 16.530 korona felesleg helyett 7.818 kor. 98 fillér hiány merült fel. Ennek oka, hogy a járulékok címén előirányzott 122.000 koronával szemben a tényleges jövedelem csak 108.106 kor. 71 fiiért tett ki, tehát 13.893 kor. 29 fillérrel volt kevesebb. Táppénzre 31.959 koronát, a járulékbevételnek 29.5°/o-át fordították. A taglétszám átlagban csak 5.602 volt. A munkaadói kinnlevőség a járulékelőirás egyharmadát tette ki. A költségelőirányzat szerint a pénztár mindezek dacára az 1909. évben 16.530 korona, 1911. évben pedig 6.498 koronányi felesleget remél elérni.