Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 9. szám - Aggkori és rokkantbiztosítás Franciaországban

306 Munkásügyi Szemle A megfigyelt bányásznépesség létszáma tehát 663.639. Ebből elhalt egy év alatt 9.724. Ez megfelel 14°/°°-os átlagos halandóságnak. A mortalitásnak ezt a magas arányát a csecsemő- és gyermekhalandóság magyarázza. Bár a magyarországi bányásznépesség halandósága ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb (v. ö. szerző számításait a »Magyarország feketestatisztikájáéban), ami részben a társládák helyzetének különbözőségére vezethető vissza, kétségtelen, hogy az ausztriai bányász-mortalitás továbbcsökkentésére van mód és alkalom a bányamunkás-népesség gazdasági és szociálpolitikai szintjének emelése révén. SZEMLE. MUNKÁSDIZTOSÍTÁS. X Aggkori és rokkantbiztosítás Franciaországban. Hosszas és viszontagságos küzdelmek után végre megcsinálták Franciaországban a munkások aggkori és rokkantbiztosításáról szóló törvényt. 30 év óta 54 különböző tervezetet dolgoztak ki, mig most az 55-ik tervezet törvénnyé vált. A Journal Officiel 1910. április 6-ikán közölte a törvényt, amelynek lényegesebb intézkedései a német biztosítási törvény mintájára készültek. A törvény hatásköre kiterjed az iparban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban és a szabad foglalkozásokban alkalmazott minden munkásra, akinek évi fizetése, vagy munkabére nem több 3.000 franknál. A hivatalos kimutatás szerint 10,500.000 munkásra kötelező a biztosítás. A biztosítás költségeit 1. a biztosítottak rendes járulékaiból, 2. a munkáltatónak ugyanilyen összegű járulékából, 3. az állam pótjárulékaiból födözik. A biztosításra kötelezett tag járulékát a munkáltató vonja le a munkabéréréből s a saját járulékával együtt, annak megfelelő értékű bélyeget ragaszt a biztosított tagsági jegyére. A férfi munkás járuléka évenként 9 frank, a női munkásé 6 frank s a kiskorú (18 évésnél) fiatalabb munkásé 4 frank 50 centimé. Ilyenformán a férfi tag összes járuléka 18 frank, a női tagé 12, és a kiskorúé 9 frank évenként. 30 teljes ,évi járulék befizetése után az állampénztár évenként 60 frankkal járul a biztosított nyugdíjához. Ha a biztosított 30 évnél kevesebb, de 15 évnél több ideig fizetett már járulékot, az állampénztár minden teljes befizetett év után T50 frankkal járul a nyugdíjához. Az átmeneti időszakban (vagyis addig, amig a 65 éves kort elért tagoknak nyugiját fizetnek anélkül, hogy ezek már befizethették volna a 30 évi járulékot) azok, akik legalább 35 évesek voltak, amikor a törvény életbe lépett, megkapják az államtól járó 60 frankot, ha fizetésük és foglalkozásuk a törvény életbe léptetését megelőző három éven át a törvényben meghatározott föltételeknek megfelelő volt. Azoknak, akik a törvény életbeléptetése idején 45—65 évesek voltak, az állam a tőle járó 60 frankot a 45-ik életévtől kezdve minden évben 2'15 frankkal emeli. Ilyenformán, például ha a biztosított 53—54 éves amikor a törvény életbe lép, s amikor járulékait fizetni kezdi, 65 éves korában az állam 77'50 frankkal járul a nyugdíjához. Hasonló módon a 64—65 tagnak a nyugdíjához 100 frankkal járul az állam. Bár a nyugdíjképesség normális körülmények között a 65-ik életkorban kezdődik, a biztosított már 55 éves korában kérheti nyugdíjaztatását. Ilyen esetben azonban az állam járulékát viszonylagosan redukálja. Az átmeneti időszakban biztosítottak is kérhetik idő előtt a nyugdíjaztatásukat, föltéve, hogy öt év óta biztosítva vannak s ugyanannyi teljes évi járulékot fizettek.