Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 9. szám - Aggkori és rokkantbiztosítás Franciaországban

Munkásügyi Szemle 307 Ha a biztosított baleset, vagy rokkantság következtében állandóan munkaképtelenné vált, korára való tekintet nélkül, joga van a nyugdíjra. Ilyen esetekben az állam járadékát egy késó'bben kiadandó rendelet fogja szabályozni. A járadék azonban nem lehet 60 franknál több, az évi nyug­díj pedig nem haladhatja meg a 360 frankot. Az esetben, ha a biztosított meghal, miután befizette annak a járuléknak a három ötödrészét, amely nyugdíjra jogosította volna, özvegye és 16 évesnél fiatalabb gyermekei rövid időn át segélyt kapnak. A jelen törvény intézkedése alá esó' személyek biztosítását elvállal­hatják a különböző segély- és nyugdíjegyletek, és szakegyesületek, ame­lyek eddig is fizettek tagjaiknak aggkori vagy rokkant segélyt. Az ilyen egyesületek alapszabályait a kormánynak kell jóváhagynia, könyveit a pénzügyministerium ellenőrzi, tőkéjét pedig csak oly alapokba fektetheti, amelyeket a jelen törvény előír. Az ilyen egyesületek előre is elfogadhatják tagjaik járulékát, ha ezek ezt kifizetni akarják. Az így fizetett összeget azonban pontosan föl kell tüntetni a biztosított tagsági jegyén. Azok, akik már is tagjai olyan segély- vagy kölcsönösségi egyleteknek, amelyek aggkori vagy rokkant segélyt adnak tagjaiknak, továbbá azok, akik járulékaikat olcsó házikó, vagy egy darab föld megvételére fizetik be, ugyanerre a célra föl­használhatják a jelen törvényben megszabott kötelező járulékaikat. Segély- és szakegyesületek, amelyek betegsegélyt és rokkantsegélyt fizetnek tagjaiknak, az államtól minden tag után évenként 1'50 frankot (kis­korúak után 0"75 frankot) kapnak. Ezt az összeget a biztosított tag beteg­segélyezési járulékának redukálására fordítják. Ezt a járadékot azonban csak abban az esetben adja az állam, ha a betegsegélyezési járulék 6 franknál (kiskorúaknál 3 franknál) nem kevesebb. A törvény gondoskodik arról, hogy akikre nézve nem kötelező a biztosítás, önkéntesen biztosíthassák magukat. Azok, akik tulajdonképpen nem bérmunkások ; kisbirtokosok, kisiparosok, kiskereskedők, biztosíthatják magukat, vagy dolgozó családtagjaikat. Önkéntes tagja lehet a pénztárnak a biztosításra kötelezett bérmunkás felesége vagy özvegye, valamint azok, akiknek az évi munkabére, illetve fizetése 3.000 franknál több, de az 5.000 frankot nem haladja túl. A biztosításra kötelezettek nyugdíjának összegére nézve a munkaügyi minister a javaslat tárgyalása során kiszámította, hogy annak a biztosí­tottnak a nyugdíja, aki a törvény életbeléptetésekor 12 éves, 65 éves korában (az állam járadékával együtt) körülbelül 414 frank lesz évenként. Aki most 20 éves, 65 éves korában 310 frankot kap. Akik 30, 40, 50, évesek, 65 éves korukban 240, 160, illetve 120 frankot kapnak. A törvény életbe­léptetésének idejét az 1911-iki költségvetés állapítja meg, amely gondos­kodni fog a szükséges kiadásokról is. Szociális felfogás nálunk és máshol. Érdekes ellentétet szolgáltat az új olasz kormányelnök székfoglaló beszéde a nálunk most folyamatban levő választási harcban elhangzó beszédeknek részint ürességével, részint szociál­politikai tájékozatlanságával szemben. Luzzatti miniszterelnök kilátásba helyezte mindazoknak a kisebb-nagyobb szociális intézményeknek előmozdítását és támo­gatását, amelyek a pénz-, élelmiszer- és lakásuzsora ellen küzdenek, úgyszintén a néplakásra vonatkozó törvény javítását és kisbirtokok létesítésének előmozdí­tását, ígéretet tett a mezőgazdasági munkások kötelező balesetbiztosítására vonat­kozó törvényjavaslat benyújtására, amely a halál és állandó rokkantság esetére való gondoskodást kezdeményezvén, újabb lépést jelent a munkások betegségi és rokkantsági kötelező biztosítása felé, amelyet a miniszterelnök olyan »szent kötelességnek« nyilvánít, amit Olaszország egymás után teljesíteni fog. ígéri a bányamunkások helyzetének javítására irányuló javaslatot, amely megtiltja a fize­tésnek természetbeni szolgáltatásokkal való teljesítését. ígért további szociális jellegű intézkedéseket is, így különösen a munkásegészségügy javítására, az élelmiszerhamisítás megakadályozására és az élelmiszerek mesterséges megdrá­gítása ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents