Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 9. szám - A munka alkotmánya

I. évfolyam Budapest 1910. május 10. 9. szám. MUNKÁSÖGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZT0S1TÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rózsa-utca 29. szám. Telefon : 93—99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.911. Y A munka alkotmánya. Irta: Ágoston Péter. Valahányszor egy-egy nagyobb egyenetlenség munkáltatók és munkások közt nyilvánosságra jut, vagy éppen harccá fejlődik, mindig az az érzése van az érdekelteknek és kívülállóknak, hogy jogtalanság történt. Azt a kérdést, hogy mely részről történt a jogtalanság, mindenki osztályvagy pártállása szerint dönti el. Ez nem is lehet máskép mindaddig, amíg a munkások és munkáltatók egymáshoz való viszonyát csupán a mindenkori erőviszonyok szabályozzák s míg az alkotmányosság elve ezekben a jogviszonyokban is nem érvényesül. Mi az alkotmányosság? Olyan szervezet, mely az alárendelt többséget az önkény ellen védi. Mi az önkény? A fölérendeltnek csupán saját érdekeinek figyelembe vételével történt egyoldalú rendelkezése, mely akár tartalmánál, akár formájánál fogva sérti az alárendeltek érdekét és önérzetét. De lehet-e ez máskép a munkaviszonyokban, amelyek a termelés mai anarchikus szervezetlensége folytán úgy tűnnek, mintha a munkások érdekének érvényesülését nem bírnák el, melyekről azt hiszik, hogy a munkások önérzetének figyelembe vételével teljesen bizonytalanokká válnának ? E kérdésre lejebb adjuk meg a feleletet. Előbb egy kis áttekintést adunk az állami alkotmány fejlődéséről és a gazdasági fejlődésről. * * * A régi közélet, mely a mai állami életnek felel meg, az egyes közületeknek egymáshoz való viszonya szempontjából nézve éppen olyan szabályozatlan volt, mint ma az egyes üzemeknek egymáshoz való viszonya. Nem volt meg a szabályoknak az a csoportja, melyre ma sincs ugyan elnevezés, de a szabályok már meg vannak, s mely közületközi jog névvel volna nevezhető, a nemzetközi jog mintájára, anélkül, hogy egyedül ezt