Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 8. szám - A magyar munkás helyzete

Munkásügyi Szemle 287 adónak bocsátja rendelkezésére. Ezzel szemben az a tény, hogy valaki ez irányú kötelességvállalás nélkül csakis egy munkaadónak dolgozik, nem enged biztos következtetést arra nézve, otthoni munkás-e vagy sem, mert figyelemmel arra, hogy a díjazás általánosságban állandó, az önálló iparos is csak egy munkaadótól válla! munkát. II. A porosz felső közigazgatási bíróság 1905. évi október hó 1-i ítélete. A vita a körül a kérdés körül folyik, vájjon A. varrónő X. iparos üzemében alkalmazott nem önálló otthoni munkás, vagy pedig önálló, a nevezett ipari üzem részére munkái vállaló iparos. A kérdés eldöntése meglehetős nagy nehézséggel jár. Az egyes eset körülményeit kell gondosan vizsgálnunk, hogy a kérdést eldönthessük. A jelen esetben a járási hatóság nem követett el jogi tévedést, midőn az akkor 21 éves, anyjánál lakó A-t nem ismerte el önálló iparüzőnek, mert a tanuk egybehangzó vallomásából megállapítható, hogy A. a bluzvarrásban kezdő volt és így nem volt képes ezt a munkát X. megelégedésére végezni, minek következtében X. felhívására 1906. évi május hó 28-án eljött X-hez, hogy attól tanuljon. Megállapítható továbbá az is, hogy szóbeli megállapodás jött létre, hogy a varrásért A. heti 10 M.-í kap. A körülmények amellett szólnak, hogy A. nem önálló ipart üző, hanem X. üzemében alkalmazott otthoni munkás volt. III. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal 1910. évi március hó ll-én kelt 1909— 160/3. sz. ítélete. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal a fölebbezésnek helyt ad az I. bíróság ítéletét megváltoztatja és az igényt elutasítja. T. V. M. fuvaros dr. W. S. gy-i pénztári orvos 1908. évi október hó 29-én kelt bizonyítványa alapján, mely szerint őt 1907. évi április hó elejétől 1907. évi december közepéig tüdőüszök kórismével gyógykezelte, táppénzt kér a cs-i kerületi munkásbiztosító pénztártól. A pénztár igazgatósága 1909. március 30. napján 1.872/1909. sz. a. hozott határozatával az igényt elutasította, főként abból az okból, amely szerint mint mezőgazda, aki csak alkalomszerűen vállalt fuvart, biztosítási kötelezettség alá nem esett. Az I. fokú bíróság igénylő fölebbezése alapján megváltoztatta a pénztár határozatát és kötelezte a pénztárt, hogy igénylőnek 175 korona táppénzt fizessen. A bíróság ítélete abból indult ki, hogy igénylő biztosítottnak tekintendő ama bizonyított tény folytán, amely szerint munkaadója levonta béréből a betegsegélyezési járulékokat és így ezúttal közömbös az, hogy biztosításra kötelezett-e, vagy sem. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal a pénztár fölebbezése alapján felülbírált ítéletet tévesnek találja és ebből az okból megváltoztatta. Helytelen ugyanis az 1. bírósági ítéletnek az a fölfogása, amely szerint bárki is biztosított tagként tekinthető volna, pusztán azon az alapon, amely szerint munkaadója járulékot fizetett érte. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak csak biztosításra kötelezett és önként biztosított tagjai vannak, és magát a járulékfizetést sem a kötelezett, sem az önkéntes tagság megszerzésének föltételéül nem ismeri a törvény. Ellenkezőleg ennek 60. §-a szerint a tagság és ezzel a betegsegélyezésekre való igény a kötelezett tagoknál a foglalkozásba belépés napjával, az önkéntes tagoknál a belépési nyilatkozat elfogadásának napjával kezdődik. Minthogy pedig igénylő önkéntes tagként fölvételét nem kérte, sőt maga is azt vitatja, hogy foglalkozása alapján biztosításra kötelezett tag volt, ennélfogva el nem mellőzhető és az 1. bíróság által tévesen mellőzött döntő jelentőségű szempont az, hogy igénylő foglalkozása alapján biztosításra kötelezett tagja volt-e a pénztárnak. A m. kir. állami munkásbizt. hivatal ezt a kérdést tagadólag döntötte el. Az U. erdőipar részvénytársaság b-i üzletvezetőségének, mint munkaadónak, kétrendbeli írásbeli nyilatkozata, valamint magának igénylőnek ezekkel egybevágó előadása aiapján bizonyított tényállás szerint ugyanis igénylőnek két fuvarozó készlete van és ezekkel a nevezett cég részére évek óta fuvaroz és pedig anélkül, hogy írásbeli szerződése volna, akkor és ott, ahol és mikor hívják ; a cég a fuvarozásért az elfuvarozott árú köbmétere szerint fizeti és igénylő fuvarosi készleteivel a fuvarozást tetszése szerint mással is végeztetheti. Betegsége idején is igája tovább dolgozott és a fuvarozást gyermekei végezték.