Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 8. szám - A magyar munkás helyzete

Munkásügyi Szemle 283 kulózisban 63.320 = 9-13°/, az előző évi 55.054-el szemben, 10.000 élőhöz viszonyítva 1908-ban 16-46 az előző évi 1716-al szemben. Az 1908. évben tehát eddig még a legkisebb volt a tuberkulózis okozta halandóság. A tuberkulózis eseteinek száma az összhalandósághoz viszonyítva, szinte igen kedvező apadást mutat, amennyiben az 1907. évi 9'55-ről 9"13-ra szállt le. Az első életévben 2.852 gyermek (1.611 fiú, 1.241 leány) halt el tuberkulózisban, az 5-ik életévig pedig az 1908-ik évben tuberkulózisban elhaltaknak Vio-része. Az életkort tekintve, azt látjuk, hogy a tuberkulózisban a legtöbben a 30—40-ik életév között haltak meg, ugyanis 11.147-en; ezután következnek a 20—25-ik életév köztiek, 6.868-an; míg a különböző életkort tekintve, 10.000 élő ember közül a 0—1 életév és a 60—70-ik életévek között haltak meg legtöbben. 1908-ban is több férfi halt meg gümőkórban mint asszony, és pedig 3.090-el. üj lex Béranger Franciaországban. Franciaország a feltételes elitélésről szóló törvényt Béranger szenátornak köszönheti. Most Béranger újabb javaslatot terjesztett a szenátus elé, mely szerint a közhasznú társulatok (így különösen az antialkoholista egyesületek is) jogosultságot nyernének, hogy a hatáskörükbe eső bűncselekmények elkövetése esetén a kir. ügyészség módjára közvádlói teendőket teljesíthessenek. A francia semmítőszék, amelynek bírálatát és véleményét az igazságügyminiszter kikérte, egyhangúlag helyeselte a tervezet álláspontját. Valószínű, hogy a törvényhozó testület is magáévá teszi a kiváló szenátor tervét. MUNKAVISZONY. ^A magyar munkás helyzete. A kereskedelemügyi miniszter a közelmúlt időben kiadta a magyar szent korona országai gyáriparának üzemi és munkásstatisztikáját az 1906. évről, melynek a hazai ipari munkásokra vonatkozó adatait — nagyobb vonásokban és az adatokból önként kínálkozó tanulságok részletesebb kifejtésének mellőzése mellett — a következőkben ismertetjük. • Az iparnemek felvétele 1906. évi október hó 1-én történt és a felvétel időpontjában 4.059 gyártelep (főüzem) állott munkában. A melléküzemek száma 474-et tett ki. A gyáripar által foglalkoztatott emberi munkaerő 335.839 személyt tesz ki. Az alkalmazottak száma tekintetében az élelmezési és élvezeti cikkek gyártásának nagy csoportja áll az első helyen; ez a csoport 60.167 alkalmazottat foglalkoztat; ezután jön a gépgyártási ipar 55.972 alkalmazottal; legkevesebb alkalmazottja a bőr-, sörte- és szőriparnak volt — 7.254 személy. A gyáripar alkalmazottjai megoszlását az alkalmaztatás módja szerint a következő összeállítás mutatja: tisztviselő - - - 14.404 művezető— — 5.076 szolgák - 5.028 gyári munkás - 290.842 inasok 12.666 otthon dolgozók — 6.948 fegyenc-munkás 875 Érdekes jelenség a női tisztviselők számának jelentékeny növekedése: 1901-ben 528 volt, 1906-ban már 1.201. A gyári munkások között volt 248.553 felnőtt munkás, vagyis életének 18-ik évét már betöltött egyén; ezzel szemben a 16—17. évesekre 25.333, a 14—15. évesekre 14.336 és végül a betöltött 14 éves koron aluliakra 2.620 esik. A fiatal munkások nagy arányszámaival legelső helyen a fonó- és szövőipar áll, a textilipar összes munkásainak egyharmadrészét teszik ki a fiatal munkások. Ami a munkaidőt illeti, a statisztika az 1905. év folyamán üzemben volt telepeket vette fel, mivel az adatgyűjtés évéből, a felvétele időpontja (október 1.) folytán csak 9 hónap adata állt volna rendelkezésre. E szerint a hazai gyárak az 1905. év folyamán 1,083.855 napot töltöttek munkában,