Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 8. szám - Heverő tőkék a közegészségügy szolgálatában

282 Munkásügyi Szemle tűzifa és 140 kg. szén, 750'98 K értékben. Kiadatott azonkívül lakbérsegé yre 3 K, 6 köpőcsésze 9 K. A segélyezések főösszege december hónapban 762 K 98 fillér. Nemzetközi hygienikus kiállítás Drezdában. 1911 május—október. Az előkészületek e nagyszabású hygienikus eseményre — melyről már megemlé­keztünk — serényen haladnak előre, jelenleg az egyes csoportok megalakításán fáradoznak. A csoportok a következők: I. csoport: Levegő, világosság, talaj, víz. — II. csoport: Lakásügy. (Alcsoportok: Városépítés, ház és lakás, világítás, fűtés és szellőztetés, vízellátás, várostisztítás, temetkezés.) — III. csoport: Táplálkozás. (Alcsoportok: Táplálkozástan, húsellátás, tejellátás, vegetabiliák és élvezeti cikkek, tápszervizsgálat.) — IV. csoport: Ruházat és testápolás. (Alcsoportok : Ruházat, fürdőügy, testgyakorlat.) V. csoport: Hivatás és munka. (Alcsoportok: A munka élettana és egészségtana, ipari mérgek, a különböző hivatások egészségtana, munkásjólét.) VI. csoport Fertőző betegségek. (Alcsoportok: Mikrobiológia és parazitologia, immunitás és védőoltás, az ember fertőző betegségei, áilati járványok, járványok elleni küzdelem, fertőtlenítés.) — VII. csoport: Betegek gondozása és mentőügy. — VIII. csoport: Gyermekek és serdülő ifjúság. (Alcsoportok: Csecsemő-védelem, iskola-egészségügy, ifjúság gondozása.) — IX. csoport: Közlekedés. (Alcsoportok: Közutak és vasutak, hajóközlekedés, elszállásolás.) — X. csoport: Hadsereg és iaditenger észét. — XI. csoport: Tropikus egészségügy. — XII. csoport: Statisztika. — Külön csoportok: Tuberkulózis, alkoholizmus, nemi betegségek, rák, fogbetegségek. Már ezen rövid áttekintés is mutatja, hegy a kiállítás az összes érdekelt körök részvételére számot tarthat. Új iparegészségügyi intézet Majna melletti Frankfurtban. Az új intézet rendeltetése és feladata az iparegészségügyi téren működő tudo­mányos és teknikus szaktekintélyekkel való érintkezés és viszonosság istá­polása és fenntartása, valamint fenntartása ugyanezen viszonynak a hatóságok­kal, az állami és szakszervezeti felügyeleti jogot gyakorló szervekkel — az inté­zet teljes függetlenségének — valamint pártatlanságának szigorú megóvása mellett. Feladata az intézetnek továbbá az iparegészségügyi irodalom gyűj­tése, rendezése, feldolgozása, valamint fontos egészségügyi üzemberendezésekre és óvórendszabályokra vonatkozó leírások, rajzok, fényképek és modellek gyűjtése. Foglalkozik az intézet azonkívül az iparüzemekben előfordulható betegségek és balesetek megakadályozására vonatkozó és célszerűnek elismert intézkedések leírásának terjesztésével, valamint saját ezirányú gyakorlati észleleteinek és fon­tosabb vagy közérdekű kutatásai eredményeinek közlésével. Az intézet egész­ségügyi véleményeket ad, terveket dolgoz ki, vállalkozók, szerelők, feltalálók számára a legalkalmasabb módokat, szereket kutatja ki, kutatás tárgyává teszi az összes gyári folyamatoknak kifogástalan keresztülvitelére szolgáló módszere­ket, tekintettel a munkásság és lakosság testi épségének megóvására és megvé­delmezésére, miáltal egyes vállalatok jelentékeny károktól és veszteségektől óvatnak meg. Végül az intézet feladata iparegészségügyi szakismeretek terjesz­tése, ipar-hygieniai tanfolyamok, valamint szakszerű felolvasások tartása által. Az intézet magánalapítvány, az első segélyt a közjótékonysági intézet és a frank­furti társadalmi múzeum adta. Azután a nagyipar, főleg a vegyészi nagyiparosság úgynevezett biztosítási jegyzéseket tett, melynek alapján az első tiz évre az üzemfenntartás bizíosítotlnak látszott. Az intézet gyűjtő- és feldolgozó állomása valamennyi idevágó anyagnak. Az intézetnek van könyvtára, továbbá oly gyűj­temény létesítését tervezték, mely egy majdani munkásmuzeum alapját képezheti. A gyűjtött anyag kapcsán, például az intézet kimutatja, hogy az egyes porszem­csék természetük és összetételük szerint mily nehezen köhöghetek ki, igy a kocsiutak pora, vagy hogy horzsolják fel a fémporszemcsék éles,széleik és végeik folytán a tüdők nyálkahártyáit miáltal a betegségek s főleg a gümőbacillus csirá­jának a tüdőbe juthatását elősegíti. Orvossíatisztikai hirek. A porosz országos statisztikai hivatal jelentése szerint az 1908. évben összesen 693.724 egyén halt meg Poroszországban. 10.000 egyén közül: az emésztőszervek betegségeiben elhalt 22 48, aggkori végelgyengü­lésben 18*94, tuberkulózisban 16"46, tüdőlobban 1496 és a vérkeringési szervek betegségeiben 14'32. A többi halálesetek megoszlanak a veleszületett gyengeségen, agyguta, az idegrendszer betegségei, rák, baleset, öngyilkosság, szamár-(hök-) hurut, diphteria, influenza, vörheny, gyermekágyi láz stb. Ha a fertőző betegségeket külön veszszük figyelembe, úgy azt látjuk, hogy fertőzőbetegségekben összesen 175.479 = 25-30°/o halt meg. Ezek közül tuber-

Next

/
Thumbnails
Contents