Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 8. szám - A munkaképességcsökkenés objektív méréséhez

Munkásügyi Szemle 279 a birodalom jelentékeny pótlékot ad, nehézségekbe ütközik, hogy a hazájukba visszatérő munkások teljes járadékot kapjanak. Arról lehetne tehát szó, hogy ezek a munkások egyszer és mindenkorra való végkielégítést kapjanak. Hasonló elbánásban részesülnének a hátramaradottak is. A temesvári kerületi munkásbiztosííó pénztár évi jelentése 15.179 korona 41 fillérnyi hiányról számol be. E hiány főbb okai a segélyezési költségek folytonos emelkedésében rejlenek. A táppénzkiadás 132.044 K-ra rúgott. A készpénzben kifizetett segélyek összege 219.288 koronát tett ki, ami több mint 60°/o-nak felel meg. A taglétszám az év végén 16.553 volt, ami leginkább az I—III. napibér-osztály között oszlik meg. Az április hó 24-iki közgyűlés tárgysorozatán sok érdekes ügy szerepel. Közöttük foglal helyet a 20 héten túli betegek további gyógykezeltetésének kérdése, amelyet az igazgatóság a felszámolt pénztár vagyonának kamataiból akar fedezni. Azt hiszszük, ez a jövedelmi forrás nem lesz elégséges az ügy rendezéséhez. A költségvetésben természetesen az 1910. év is deficittel szerepel, még pedig 30.340 K erejéig. Ugyanennyi van előirányozva 1911-re is. Az eperjesi kerületi munkásbiztosító pénztár évi jelentése 9.022 K 59 fillérnyi feleslegről számol be. Az előző 1908. évben 21.395 K 48 fillérnyi jövedelmi többlet volt, aminek magyarázata, hogy abban az évben nagyrészt még 7 napos járulékok voltak szedhetők. A 64.758 koronás járulékbevétellel szemben a táppénzkiadás mindössze 7.888 koronát tett ki, vagyis alig 13°/o-ot. Ennél az összegnél még a gyógyászati ellátás is többe került. Az átlagos taglétszám 3.538 volt, tehát a táppénzekből alig 2 K esett egy tagra. Ezen kedvező kvóta, a kedvező egészságügyi viszonyokban leli magyarázatát. E kedvező számadattal szemben áll a járulékhátralékok magas állaga. A mérleg e címen 29.131 koronát tüntet fel, ami az egy évi járulékjövedelemnek több mint 45°/o-át teszi. Az évi jelentés erre vonatkozólag jelzi, hogy a lefolyt évben már a saját közegeivel foganatosította a végrehajtásokat. A közgyűlés az évi jelentés kapcsán foglalkozik a biztosított tagok orvosi ellátásának kérdésével, amelyre nézve az igazgatóság a fix-rendszert javasolja feníartani. Az évi felesleg 73-*"észét az igazgatóság a 20 héten túli betegeknek szánta. A költségvetésben az 1910. évre 5.460 K, az 1911. évre 5.610 K van előirányozva felesleg gyanánt. A szolnoki kerületi munkásbiztosító pénztár most közrebocsájtott évi jelentésében ismét kedvező eredményt tüntet fel. A kezelési felesleg 21.080 K 95 fillérre rug, ami a járulékok 15%-ánál is több. A táppénzek 32.000 koronát, a gyógyászati ellátás 29.286 koronát, a kezelési költség ,pedig 23.608 koronát tett ki. A taglétszám az előző évhez képest emelkedett. Átlagban 8.359 volt az 1909. évi taglétszám. A fenti feleslegnek Va-része, valamint az előző évek jövedelmi többleteinek a pénztár kezelésében tartható része most már 31.919 koronára emelkedett. Az igazgatóság ezt az összeget székház építésre kívánja fordítani, melynek költségeit 50.000 koronában irányozta elő. Előrelátható felesleg gyanánt az 1910. évre 20.070 K, az 1911. évre pedig 23.830 K van felvéve az előirányzatban. A zalaegerszegi kerületi munkásbizíosító pénztár 1909. évről szóló jelentése szerint *3.295 átlagos taglétszám mellett a pénztárnak 10.957 K felesleget sikerült elérnie. A mérlegben a járuiékkünlevőség gyanánt 47.812 K szerepel, ami a kimutatott feleslegnek értékét kétessé teszi. A segélyezési kiadások normálisak voltak. Táppénz címén 23.092 K merült fel, 104.540 K-nyi járulékjövedelemmel szemben. A költségvetésben 1910-re 437 K, 1911-re pedig 2.600 K van felvéve felesleg gyanánt. A fogarasi kerületi munkásbiztosító pénztár 1909. évi jelentése 21.477 K járulékbevétel mellett, 6.257 K 28 fillérnyi feleslegről számol be. A kedvező eredményt az egészségügyi viszonyok tették lehetővé. Mindössze 2.559 K táppénzt fizetett ki a pénztár, ami alig 123/o-nak felel meg. A kedvező eredményt ellensúlyozza a járuiékkünlevőség aránytalan magassága, amelyre nézve a jelentés kiemeli, hogy az erdei munkásokra csak az év végén lehetett kiróni a járulékokat az egész évre visszamenőleg. Az 1.068 biztosított tagból 303 az első osztályba tartozik. A költségvetés az 1910. évre 2.000 K, az 1911. évre pedig 2.100 K felesleget tüntet ki.