Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - Munkásbiztosítás és magánjogi kártérítés. Kikre terjed ki a munkaadó magánjogi felelősségének korlátozása?

6 Munkásügyi Szemle is mentesnek tekinti a biztosító üzemtulajdonost, de csupán »a biztosításnak az 1907 : XIX. t.-c. 8. §-ában megszabott mérve ere/éig«. De így kell érteni a szöveget a helyes törvénymagyarázatnak már fent előrebocsátott alapelve szerint is. Nem lehet a törvényhozás célzataként feltételezni, hogy magánjogokat ellenérték nélkül konfiskál. Azt értem, ha a törvényhozás így szól a 2.400 K-nál kisebb javadalmazású munkáshoz: balesetért eddig 100°/°-nyi, de bizonytalan kártalanítás illetett meg téged; én ebből elveszek 40%-ot, de 60%> erejéig feltétlenül biztos kártalanítást adok, még pedig oly esetekben is, amelyekben az téged meg nem illetett. Ez becsületes egyezség. De lehet-e, szabad-e azt hinni a törvényhozásról, hogy a 2.400 K-án felüli, bármekkora javadalmazású alkalmazottól javadalmazásának többletére nézve a kártérítés jogát minden további ellenérték nélkül vonta volna meg ? hogy a törvényhozás ezeknek az alkalmazottaknak oly egyezséget ajánlott volna, hogy elveszi tőlük a 2.400 K 40°/o-át és ezenfelül a 2.400 K-án felüli javadalmazást egészen és ennek fejében nyújtja a 2.400 K-nak 60(,/u-át kártalanításul ? Hisz ez valóságos uzsoraalku lett volna! Nevetségesen csekély áldozattal szabadult volna az üzemtulajdonosok összessége eddigi súlyos felelősségétől; és szabadult volna épp azokkal szemben, akik jórészt rá sem szorultak a törvényhozásnak erre a jótéteményére, mert nagyobb értelmiségük és nagyobb vagyoni erejük folytán képesebbek a baleseti kártérítést az üzemtulajdonossal szemben sikeresebben, biztosabban érvényesíteni. Ily példátlan jogfosztást csak a törvényhozásnak kétségtelen határozottsággal kijelentett hatalmi szavára lehet alapítani; ilyen szó pedig e törvény megalkotásakor nem hangzott el. A munkaadó tehát, meggyőződésem szerint, a mi törvényünk szerint sem szerezhet magának baleseti felelőtlenségei alkalmazottaival szemben 2.400 K-án felül. A mondott példákat e szerint úgy kell megoldani, mintha ugyanaz a baleset két embert ért volna: egy biztosított alkalmazottai, akinek 2.400 K javadalmazása van, és egy nem biztosított alkalmazottat, 7.600 K javadalmazással. A munkaadó a 2.400 K javadalmazás erejéig mentesül a kártérítési felelősség alól (hisz ezért viseli az annak megfelelő biztosítás terhét), a fenmaradó 7.600 K tekintetében pedig az általános magánjog szerint marad felelős; ha ettől a felelősségtől is szabadulni akar, külön szavatossági biztosítással kell magát fedeznie. Más kérdés, nem lehetett volna-e a nagyobb javadalmazású alkalmazottak biztosítását mind a munkaadók, mind az alkalmazottak érdekének inkább megfelelő módon megoldani, úgy mint azt például a német birodalmi törvény teszi (5. §. (1) bek. c) pont, 10. §. (l) bek.). Nem mentesül továbbá fentírt alaptételünk szerint az üzemtulajdonos olyan biztosított személyekkel szemben, akik nem az ő alkalmazottai. Nem mentesül jelesül az üzemtulajdonos azokkal szemben, akiket, mint üzemében rendszeresen vagy hivatásszerűleg megforduló személyeket, a 8. §. c) pontja alapján önként biztosított. És itt szót kell emelnünk a kir. Kúriának e tétellel ellenkező határozatai ellen, nehogy azok ellenmondás nélkül gyökerezzenek meg bíróságaink gyakorlatában. (Lásd az 5322/1908. p. és 1529/1909. p. számú kúriai ítéleteket: Hiteljogi Döntvénytár III. k. 65. és 113. sz. és e szemle joggyakorlat rovatában.) A kir. Kúria ugyanis az idézett ítéletek elsejének indokaiban a következő felfogást nyilvánítja erről a kérdésről: »Az, hogy a polgári peruton érvényesíthető kárigény alól mentesített üzemtulajdonossal ugyanazon jogi elbánás alá vonandó a biztosításnak az 1907 : XIX. t.-c. 8. §-ában megszabott mérve erejéig a biztosítottnak nem munkaadójaként jelentkező üzemtulajdonos is, aki az idézett §. c) pontja értelmében részére biztosított önkéntes biztosítás jogát igénybe vette, ez a biztosítás végett az országos pénztárba bejelentésre való feljogosításból minden kétségen kivül önként következik.« Az, hogy a Kúriának ez a felfogasa nem all olyan nagyon »kersegen