Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - Munkásbiztosítás és magánjogi kártérítés. Kikre terjed ki a munkaadó magánjogi felelősségének korlátozása?

4 Munkásügyi Szemle körül: »Más esetekben, mint amelyeket e szakasz megállapít, a munkaadó, illetve az üzemtulajdonos az e törvény értelmében biztosítottakkal vagy hozzátartozóikkal szemben balesetből kifolyólag kártérítéssel nem tartozik.« Ebből a szövegből első pillantásra úgy látszik, mintha a törvény az üzemtulajdonost oly biztosított személyekkel szemben is mentesítené a magánjogi felelősség alól, akik nem az ő alkalmazottai. Ezt a tételt azonban már a törvényszöveg közelebbi vizsgálata alapján is vissza kell utasítanunk. Kétségtelen ugyanis, hogy a 82. §. első és harmadik bekezdése helyesen csak correlatiue érthető; vagyis csak azok javára zárja ki a harmadik bekezdés a továbbmenő magánjogi felelősséget, akiknek terhére az első bekezdés a büntetőbírói Ítélet alapján beálló szűkebbkörű magánjogi felelősséget megállapítja. A két bekezdés különszakítása nem egyéb szerkezeti lazaságnál; a kettőnek csak egybeolvasztva van helyes értelme. Ha a két bekezdést nem ebben a viszonylatban alkalmazzuk, végletes eredményekre jutnánk; mert akkor az olyan »üzemtulajdonos«, aki a sérültnek nem »munkaadója«, még a 82. §. első bekezdésében felsorolt büntetendő cselekmények esetében sem volna felelős a sérülttel szemben, ami nyilvánvaló absurdum. De különben sem lehet feltenni, hogy a 82. §. harmadik bekezdése általában az »üzemtulajdonost« akarta mentesíteni a magánjogi felelősség alól. Hiszen az üzemtulajdonos fogalma ily absolut terjedelemben el sem határolható és ha a 82. §-t ily tág körben értjük, a balesetbiztosítás körén teljesen kivül álló személyeket is mentesítenénk, minden ellenérték nélkül, a sérülttel szemben a kártérítés alól. Mert üzemtulajdonos mindenki, akinek »üzeme« van, ha üzeme nem esik is bele a balesetbiztosítás körébe. Ily értelmezés mellett a főnöke által önként biztosított kereskedelmi utazó, ha az üzleti útján általa felkeresett kereskedő (= üzemtulajdonos!) üzletében, az utóbbinak gondatlansága folytán, baleset éri, a munkáspénztártól nyert kártalanításon felül a gondatlan kereskedőtől kártérítést nem követelhetne, dacára annak, hogy a vétkes károkozó semmi kapcsolatban sincs az országos balesetbiztosítással! Ily általánosságban tehát az »üzemtulajdonos« fogalmát nem szabad értenünk, mert absurd eredményekre jutunk. Ha pedig e fogalmat megszorítólag kell értelmeznünk, úgy azt nem korlátozhatjuk másként, mint az első bekezdéssel összhangban, a »munkaadó« viszonylatára. Csakugyan, felfogásom szerint, a harmadik bekezdésben ez a kitétel: »illetve az üzemtulajdonos« nem egyéb, mint magyarázó hozzátétel a »munkaadó« fogalmához, mely helyreállítja a kapcsolatot e szabály és a 22. §. szabálya között. E szerint munkaadónak kell tekinteni az illető üzem alkalmazottaihoz való viszony szempontjából a 82. §. alkalmazásában azt az üzemtulajdonost is, akit a 22. §. a munkaadóval aequiparál, noha valójában nem munkaadó; így jelesül építőüzemeknél az építtetőt, ha saját számlájára épít. E szövegelemzés alapján a magánjogi felelősség korlátozásának terjedelmét az egyes esetcsoportokra konkretizálva kell szemügyre vennünk. Kétségkívül mentesül a munkaadó balesetbiztosításra kötelezett alkalmazottaival szemben, még ha ezek nem is voltak a biztosító pénztárnál bejelentve, mert hiszen a biztosításra kötelezett alkalmazott a bejelentéstől függetlenül van, a törvény erejénél fogva, a munkaviszony alapján biztosítva (69. §.). De mentesül a munkaadó azon alkalmazottaival szemben is, akiket a 8. §. b) pontja alapján ő maga önként biztosított, minthogy a törvény a biztosításra kötelezett és az önként biztosított alkalmazottak között nem különböztet. Ellenben nem mentesül a munkaadó az olyan alkalmazottjával szemben, aki a balesetbiztosítás kötelezettsége alá nem eső üzemben a 8. §. első mondata értelmében önmagát biztosította. Igaz, hogy az ilyen alkalmazott is »biztosított személy« és így a 82. §. betűje reá is áll. Ámde a törvény alapgondolatából következik, hogy az ilyen alkalmazottal szemben