Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám

2 Munkásügyi Szemle A szociális biztosítás minden oldala, minden ügye ugyanúgy ide tartozik, mint a közegészségügy minden oldala és minden része; az ipari és mezőgazdasági termelésnek az emberrel és munkással való minden vonatkozása, — ipar felügy elet, munkásvédelem stb. — éppen úgy, mint a munkások és munkaadóik közötti viszony minden vonatkozása — bérszerződések, kollektív szerződések, békéltető bíróságok, tanoncügy stb. stb. A termelés összes szociális vonatkozásait figyelemmel kisérjük, aminthogy a szociálpolitika összes vonatkozásai egyaránt érdeklik ugy a munkást, mint a munkaadót, aminthogy a szociálpolitika szüntelen és szerves továbbfejlesztése egyaránt nagy érdeke nemcsak a munkásnak, hanem a munkaadónak is. Valamikor idegenkedve fogadták a szociálpolitikai intézkedéseket mindkét részről. A munkás bizalmatlanul, mert nem hitt hatásukban, a munkaadó, mert félt terheiktől. Ma már a haladott szellemű munkás és munkaadó egyaránt szakított ezzel az idegenkedéssel. A munkás belátta, hogy élete sorsának megjavítására túl nem becsülhető jelentősége van a tervszerűen felépített szociálpolitikának, a munkaadó pedig belátta, hogy ami terhet az reá ró, az busásan megtérül néki, mert testileg-lelkileg egészségesebb, fejlődőképesebb, magasabb színvonalú munkássereg áll rendelkezésére. Nem is szólván arról — amivel pedig mindenkinek számolnia kell, — hogy ilyen körülmények között milyen óriási az általános jelentősége, társadalmi haszna a szociálpolitikai alkotásoknak. Folyóiratunk egyik főtörekvése pedig éppen az lesz, hogy a szociálpolitika ezen általános, minden osztályt átölelő társadalmi fontosságát és jelentőségét képviselje, s hogy a szociálpolitika minden terén szolgája legyen a haladásnak, sohase tartva szem előtt semmi más célt, csak ezt az egyet, tudván, hogy e téren a haladás minden osztályt és minden érdeket szolgál — az egyiket talán erősebben, kézzel foghatóbban, mint a másikat, — de semmiféle osztályt és semmiféle érdeket nem sért. Munkánk az ismertetés munkája lesz, amennyiben a belföld és a külföld meglévő állapotainak leírását fogjuk adni; munkánk az anyaggyűjtés munkája lesz, amennyiben a szociálpolitikának még fölszántásra váró területeibe is belemélyeszíjük az eke vasát. Munkánk elméleti lesz, amennyiben az elvont, kutató, tudós gondolkozás számára is megnyitjuk lapjainkat, de első sorban és leginkább gyakorlati célokat követünk, mert hazánkban is sok területet szántott már föl annyira a törvény, — betegbiztosítás, balesetbiztosítás, iparfelügyelet, vasárnapi munkaszünet stb., — hogy a rögökbe eredménynyel lehet elvetni immár a haladó szellem vetőmagvait. Mindezt a munkánkat pedig mindenek fölött nem tudákos nagyképűséggel, hanem mindenki által érthető, népszerű egyszerűséggel kívánjuk végezni, hogy miként a szociálpolitika mindenkié, azonképpen ez a szociálpolitikának szentelt folyóirat is ott lehessen mindenki asztalán. íme: ezek a szándékaink. Minél többen és minél kitartóbban támogatják e szándékainkat, annál biztosabban és hamarabb lesznek szándékaink ígéreteiből valóságok.