Munkajog, 1933 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 5. szám - A határozott tartamú szolgálati szerződésről

I. ÉVFOLYAM. A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE 5. SZÁM. MUNKAJOG JOG! ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI SZEMLE A melléklet szerkesztéséért Dr. FORNHEIM ERNŐ felelős A Munkajogot a KERESKEDELMI JOG előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. FORNHEIM ERfóŐ ügyvéd címére (Újpest, Árpád út 48) küldendők. Egy füzet bolti ára 60 fillér A határozott tartamú szolgálati szerződésről Irta: Dr. Bothár Sándor, budapesti kir. törvényszéki tanácselnök. (Folytatás) Az Ipt. fentidézett 88. §-a a szerződési szabadság jogelvét kodifikálja. De egyébként is a kötelmi jogi szabályok dispositiv termé­szeténél fogva a felek szerződéses akarata csak ott esik korlátozás alá, ahol ezt tételes jogszabály kifejezetten így rendeli. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak szolgálati jog­viszonyai törvénnyel és rejndelettel lévén szabályozva, aggályosnak tartom, hogy a tör­vény alkalmazója korlátokat állítson fel konkrét esetekben a felek szerződéses aka­rata elé ott. ahol maga a tételes jog ilyet fel nem állít. Ilven korlátozásokat tartalmaz az 1910 1920. M. E. sz. rendelet 23. §-a, ezen túlmenő korlátozásokra azonban törvényes alap nincsen. A határozott tartamú szerző­dés megkötésére nincs törvényes tilalom, de annak meghosszabbítására sem. Fix tartamú szerződésnél felmondás nincsen, tehát a tör­vény feljogosítja a feleket, hogy a felmon­dási jogot fix tartamú szerződés útján ki­küszöböljék. Ebből következik, hogy a jog­érvényesen létrejött fix tartamú szerződés ugyanily meghosszabbítása nem ütközhet a rendelet 2. és 23. §§-ba. s hogy nincs semmi­nemű törvényes alap arra, hogy a fix tar­tamú szerződés a felek akarata ellenére bírói intézkedéssel határozatlan tartamúvá alakít­tassék át. Ennyiben tehát a kir. tábla contra legem gyakorlatot indított meg. Erre pedig, szerény nézetem szerint a jelen esetben szükség nincsen, másrészt az említett megoldás még az alkalmazottak szempontjából sem a legszerencsésebb. Szabadjon előbb az utóbbi körülményt megvilágítani. A határozott tartamú szerződést s annak meghosszabbítását nem szabad úgy tekin­teni, mintha az kizárólag a munkaadó érde­kében állana, másrészt a munkaadótól sem szabad általánosságban azt feltételezni, hogy minden törekvése csak az alkalmazott ki­zsákmányolására irányulna. A kérdéses szer­ződési alakot maga az élet termelte ki, s azért kötik, mert azt az élet teszi szüksé­gessé. Mutatja ezt az a körülmény, hogy a rövid tartamú szerződések s azok ugyancsak rövid meghosszabbítása éppen a gazdasági válság óta vált általánosabbá. Azelőtt inkább a jutalékos utazó ügynököknél fordult elő. Az ok: a munkaadó meglehetős bizonytalan volt abban, meddig rentábilis az ügynöki megrendelésgyüjtés, s gazdasági helyzete nem engedte meg, hogy a rentabilitás meg­szűnte után még hat hónapig kénytelen le­gyen jutalékáltalányt fizetni minden ellen­szolgáltatás nélkül. A gazdasági válság ezt a bizonytalanságot a kereskedelmi tevékeny­ségnek mind szélesebb területeire terjesz­tette ki s ez hozta magával a fix tartamú szerződések nagyobb elterjedését. Ott tehát, ahol a munkaadó szempontjából jogos gaz­dasági érdek megóvására szolgál a fix tartamú szerződés s ennek bár rövid tartamú meg­hosszabbítása, nem mutatkozik célszerűnek legislativ szempontból sem korlátozásokat feiállítani. Azt azonban, hogy mikor forog fenn annak esete, hogy a fix tartamú szer­ződés meghosszabbítása nem szolgál jogos gazdasági célt. bizonyos általános jogelvek leszögezése mellett csak mindenkor in concreto lehet megállapítani, de bajos a gaz­dasági életet és fogalmat a fenti ítéletek által stricte megállapított három kategóriába beszorítani. Ez a három eset lehet sok is, de lehet kevés is. Például az első eset: ,.egy a már a szolgálati idő alatt végzett munka befejezhetése" — nagyon könnyen kijátsz­ható azzal, hogy a munkaadó a szerződés közvetlen lejárta előtt jelöl ki egy határozott munkát, annak tartamára hosszabbítja meg a szerződést annyiszor, amennyiszer. — vi­szont a három eseten kívül vannak a gazda­sági életnek meghatározatlan számú oly es­hetőségei, amelyek a fix tartam meghosszab­bítását jogossá és szükségessé teszik. Áll ez különösen azon esetekre, amidőn a határo­zott tartam kikötése a munkaadó szempont­jából elkerülhetlen. A mai válságos időben

Next

/
Thumbnails
Contents