Munkajog, 1933 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - Az elismert vállalati nyugdíjpénztárak jogviszonyainak és más hasonló jogviszonynak újabb szabályozásáról szóló 6700/933. M. E. sz. rendelet

4. szám MUNKAJOG 11 az alkalmazott zárgondnoki kezelés alatti működése is a munkaadó érdekét szolgálja. A végrehajtás során bevezetett zárgondnok az általa vezetett üzem alkalmazottainak munkadijaiért a saját személyében nem felelős. (Bp. tvszék 15 Pf. 1679/1933 — 1933 jun. 23), Rendes Mm omlás. Felmondási idő 58. Az It. 92. §. 3. bek. szempontjából csak az olyan alkalmazott minősíthető fontosabb teendőkkel megbízott pénztárnoknak, aki nagy iparvállalatoknál, vagy gyárakban, vagy kereskedői üzletekben a pénztár állandó kezelésével van megbízva s a befolyó pénzt nem csupán a mindennapi bekövetkező átadásig, hanem a munkaadó egész üzletkörére kiterjedően önállóan, felelőség mellett és állandóan kezeli, rendszeres pénztári kimutatásokat és a keresk. törvény 25— 36. §§-nak megfelelő pénztárkönyvet vezet és rendszerint pénztárkulcesal rendelkezik. iBp. tvszék. 38 Pf. 8792/1933 — 1933. joL 6.) 59. Fontosabb teendőkkel megbízott iparossegéd. Felperes, mint a talpbőrkikészítő-mühely vezetője működött az alperesnél s ezen minőségben a munkát irányította és ellenőrizte. Könyvet vezetett arról, hogy a műhelybe mennyi bőr jött be és mennyit vittek el onnan, valamint feljegyezte, hogy a munkások mennyi ideig dolgoztak és a bérkövetelésüket is kiszámította. Fizikai munkát általában nem végzett, csak egyes munkáknál segédkezett, de ez sem volt kötelessége. Fizetését az egész műhely által végzett munka szerint számított akkordbér alapján kapta s ezenfelül még 8 pengőt kapott hetenként a műhely vezetéséért. A kir. törvényszék ezen tényekre figyelemmel felperest fontosabb teendőkkel felruházott iparossegédnek minősítette, mert túlnyomó részben vezető és irányító tevékenységet fejtett ki s csak kisegitésképen végzett fizikai munkát, de ez sem volt kötelessége s továbbá, mert az alkalmazottak minősítésénél egyedül az általuk betöltött munkakör az irányadó s a javadalmazás megállapításának módja ezen kérdésnél jelentőséggel nem bír. (Bp. tvszék 15 Pf. 5361 1933—1933. jún. 2.i 60. Egymagában azon tény, hogy az alkalmazott néha a munkabérlajstromokat aláírta s a pénztár az ő aláírása alapján azokra fizetett, őt fontosabb teendőkkel felruházott alkalmazottá még nem teszi, mert a csak kivételesen betöltött munkakör avagy a munka csak igen kis részét képezd tevékenység a felmondási idő szempontjából irányadó munkakör megállapításánál figyelembe nem vehető. A bérelszámolók az állandó bírói gyakorlat értelmében fontosabb teendőkkel felruházott alkalmazottaknak nem minősíthetők. (Bp. tvszék. 15 Pf. 761/1933—1933. március 10.) 61. A raktárkönyvet helyettesítő karthotekok vezetése egyszerű és az üzletvezetés szempontjából alárendelt szellemi munka s mint ilyen, a fontosabb teendőkkel való megbízatásnak a bírói gyakorlatban elfogadott jogi ismérveit nem tartalmazza. (Bp. tvszék. 38 Pf 907'1933—1933 március 17. Szolgálati viszony megszűnésével kapesolatos illetmények 62. Felmondási időre járandóság csupán a tényleges szolgálat megszüntetése esetén követelhető, míg olyan esetben, ha a jogviszony kezdete a szerződés megkötése utáni időpontban van megállapítva s a szerződéstől a felek valamelyike egyoldalúan és minden jogos ok nélkül eláll, csupán a szerződés nemteljesítése miatti kártérítésre vonatkozó igénynek van helye. (Bp. tvszék, 15 Pf. 9174/1933—1933. fái. 17.) 63. Az 1910 1920. M. E. sz. rend. 7. § 2. bek,nek az 1. bekezdéssel való egybevetéséből megállapítható, hogy csak olyan jutalék nem számítható be a felmondási időre járó javadalmazásba, mely a munkavállaló egész javadalmazásához viszonyítva aránylag csekély összeg. Ha a forgalmi jutalék az alkalmazott javadalmazásának felét tette ki, erre az esetre a rend. 7. § 2. bek. alkalmazást nem nyer. (Bp. Tábla P. XXI. 11495/1932—1933. április 1.) 64. A vasúti bérletjegy értéke a felmondási járandóságok megállapításánál figyelembe nem jön. IBp. Tábla P. XXI. 2600 1933—1933. május 10.) 65. Az 1910 1920. M. E. sz. rend. 12. §-a a végkielégítéshez való igényt kifejezetten a kiskorú gyermekekre szorítja. Ebből az igényből ki vannak zárva az elhúnyt alkalmazottnak olyan leszármazói, akik vagyontalanok és eltartásra szorultak ugyan, de nagykorúak. (Bp. tvszék, 38 Pf. 8725/1933—1933. jól. 5.) Azonnali hatályú kilépés 66. Az alkalmazott azonnali hatállyal kiléphet, ha munkaadójának intézkedései jogait, vagy jogos önérzetét sértik oly mértékben, hogy az a szerződéses kötelezettségek nemteljesítésének tekintete alá esik. Ilyen sérelem lehet a jogos ob nélkül való lefokozás is. iKúria, P. II. 1582 1931—1933. március 24.) 67. Az alkalmazottnak járó munkabér pontos fizetése a munkaadó szerződéses kötelessége. A munkaadónak fizetési késedelme tehát az Ipt. 95. §-ának b) pontja értelmében jogos okul szolgálhatott az azonnaii kilépésre s ezzel a joggal az alkalmazott mindaddig teljes joghatállyal élhetett, amíg a munkaadó a már esedékes illetményekkel hátralékban volt. Ha azonban az alkalmazott ezzel a jogával az illetmény esedékességekor nyomban nem élt. úgy tekintendő, mint aki a fizetésre halasztást adott. Az illetmény ki nem szolgáltatásának rögtöni hatályú kilépési okként való érvényesítése előtt az alkalmazott tartozik ilyenkor a munkaadót a hátralékos illetmények kifizetésére, a jogkövetkezményekre való utalással felhívni s rögtöni hatályú kilépés jogával csak e felhívás sikertelensége esetén élhet. (Kúria, P. II. 44524 1931—1933. április 15.)